A reformáció emlékezete

Tudományos konferenciát rendeznek a Debreceni Egyetemen a reformáció 500. évfordulója alkalmából. A kutatók áttekintik, hogyan emlékeztek a katolikusok és a protestánsok a reformáció kezdeti eseményeire a 16-18. században.

- A konferencia a reformációi emlékév egyik kiemelt eseménye – hangsúlyozta megnyitójában a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese. Bartha Elek hozzátette: megtisztelő, hogy a tudományos rendezvénynek az egyetem adhat helyet, hiszen az intézménynek fontos kötelessége a maga módján megőrizze, továbbvigye a protestáns hagyományokat.

Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a jubileumi rendezvények célja az emlékezés, az erőgyűjtés és a jövőorientált kreativitás.

- Emlékezni kell, de nem a legendák szintjén, hanem igényes, kutatásokra épülő tények felidézésével. Ezt szolgálja a konferencia. A rendezvény ugyanakkor erőgyűjtés, mert megújulásra van szükség az egyéni és a közösségi életben is. A kutatások új utakat, új cselekvési módokat kínálnak – fogalmazott Hafenscher Károly.

Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere azt mondta: Debrecen és a reformáció szorosan összefügg.

- A reformáció az alapja, a cívis mentalitásnak, amely évszázadokon keresztül a város megtartó erejévé vált. Ennek köszönhető, hogy a város megmaradhatott, fejlődhetett – emelte ki az alpolgármester.

Győri L. János, a Tiszántúli Református Egyházkerület Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézetének igazgatója kifejtette: a konferencián a különböző felekezeti intézmények legkiválóbb tudósai szabadon, elfogulatlanul tanácskozhatnak a reformáció protestáns és a katolikus értelmezéseiről. Reményét fejezte ki, hogy a háromnapos rendezvényen olyan tudományos eredmények kerülhetnek felszínre, amelyek a következő nemzedékek számára is meghatározók lesznek.

A konferencián átadták a Klaniczay Tibor irodalomtörténész emlékére létrehozott Klaniczay-díjat. Az elismerést idén Tóth Gergely Szent István, Szent Korona, államalapítás a protestáns történetírásban (16-18. század) című művének ítélték oda.


A rendezvény pénteken a Debreceni Egyetemen, szombaton pedig a Református Kollégiumban folytatódik. A háromnapos konferencián 28 tudományos előadás hangzik el a debreceni, budapesti, szegedi, sárospataki, egri és kolozsvári oktatóktól, kutatóktól. A konferenciát széleskörű szakmai összefogással, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének irányításával rendezték meg.

Sajtóiroda - CzA