Kálmánchelyi-Papp Hajnalka, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája főigazgató-helyettese ünnepi beszédében felidézte a versailles-i Nagy Trianon kastélyban aláírt békediktátum előzményeit.
- 1920. június 4-én a magyar delegáció tagjai ellátták kézjegyükkel a területi elcsatolásokat, a hadsereg létszámának korlátozását és a jóvátétel megfizetését tartalmazó szerződést, és ezzel szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását. Az összetartozás napján erre az eseményre emlékezünk - mondta a főigazgató-helyettes.
Az emléknap alkalmából rendezett ünnepségen elhangzott: a trianoni szerződés következményeként Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, az ország 325 ezer négyzetkilométeres területéből mindössze 93 ezer négyzetkilométert tarthatott meg, 3,3 millió magyar került idegen földre.
- Trianonnal lényegében halálra ítéltek minket. Megfosztva tengerektől, a legtöbb ásványkincstől és nyersanyagtól akkor sokan úgy gondolták, hogy Magyarországnak nincs jövője. Szerencsére nem így lett. A magyarság rendkívüli élni akarása újból életerőssé tette országunkat, ahol a két világháború között senki nem tudta elfogadni a békediktátumot – fejtette ki beszédében Kormos Attila történelem tanár.
Az ünnepségen az iskola három feladatellátási helyének diákjai nemzeti színű szalagokat kötöttek a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából ültetett emlékezés fájára az iskola udvarán.
Sajtóközpont
