A kultúráért és innovációért felelős miniszter a Debreceni Egyetem szenátusi és kuratóriumi tagjai előtt tartott előadásában a hazai hozzáadott érték növelését célzó Neumann János Program sarokpontjait ismertette. Kiemelte, hogy szükség van a hazai hozzáadott érték arányának növelésére, amelyben jelentős szerepet szánnak a hazai cégeknek.
- A jelenlegi duális platformgazdaság fokozatos átpozicionálására van szükség, a tudásalapú gazdaság felé kell eltolni a hangsúlyt. Célunk ennek jegyében olyan társadalmi-gazdasági innováció létrehozása, amely az egyetemekre és a vállalkozásokra építve nagy mértékben növeli a hazai hozzáadott értéket – hangsúlyozta a tárcavezető.
A miniszter Magyarország európai és globális innovációs indexben elfoglalt helyezését ismertetve szorgalmazta a teljes gazdaságra vonatkozóan az innovációs kapacitások, a magyar szabadalmak és védjegyek arányának növelését.
- A Debreceni Egyetem a pozitív példa, mintául szolgálhat a többi intézmény számára. A gyorsan fejlődő városban rengeteg ipari szereplő van, az egyetem pedig éppen azokban az iparágakban, azokon a kutatási területeken jár élen, amelyek a jövőt jelentik. Legyen az digitalizáció, szuperszámítógép, biotechnológia, gyógyszerkutatások, illetve ezek kísérleti részei, vagy akár az agrártudományok, a vízgazdálkodás területei. Azért jöttem, hogy jó gyakorlatokat gyűjtsek, amiket el lehet vinni más felsőoktatási intézményekhez is és azt kívánom, hogy a Debreceni Egyetem legyen képes a kutatási eredményeket, vállalati együttműködéseket leghamarabb hazai hozzáadott értékre váltani – fogalmazott Csák János.
A jövő fókuszterületeiként a digitalizációt, az egészséget, a zöld átállást és a biztonságvédelmet jelölte meg, melyekhez állami támogatást ígért.
A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Kossa György meggyőződését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az intézmény kitörési pontot jelenthet a miniszter által vázolt stratégiában, a tudományos közösség, a hallgatók és az eszközrendszer is adott a gazdasággal történő eredményes együttműködéshez.
Szilvássy Zoltán rektor alapvető kapcsolódási pontként ismertette az egyetem több ágazatban létrehozott, úgynevezett négyes hélix innovációs struktúráját, melyben az ipar szereplőivel, a kormányzat illetékeseivel és pénzintézetekkel dolgozik együtt kutatásharmonizációval tervezett projektek megvalósításán.
- Meghatározó feladatunk évek óta a hozzáadott érték teremtése az iparvállalati tevékenységhez, éppen az, amit most miniszter úr is szorgalmaz. Számos példa volt erre már a klasztereink működése során is. Idővel a kutatási egyeztetések után megtörtént a kutatásfejlesztési harmonizáció, így végeztünk a Richternek például biotechnológiai termékellenőrzést, klinikai vizsgálatokat – tette hozzá a rektor.
Csák János a szerdai látogatáson átadta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést Szilvássy Zoltánnak, amelyet a rektornak korábban nem volt alkalma Budapesten átvenni.
A miniszteri delegáció a nap folyamán az egyetem Vezér utcai ipari parkjába is ellátogatott, az Innovációs Központban folytatott egyeztetés során átfogó tájékoztatást kaptak az intézmény kutatás-fejlesztési és innovációs terveiről.
Sajtóközpont - TH
