A tanácskozáson felhívták a figyelmet, hogy minden évben egyre korábban használjuk fel a Föld adta erőforrásokat, gyorsabb ütemben éljük fel őket, mint ahogy újratermelődnének.
- Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, ám ez a jelenleg elterjedt technológiával és üzleti modellekkel nem érhető el. A klímasemlegességre való áttérés jelentős lehetőségeket rejt magában, például a gazdasági növekedést, új üzleti modellek, piacok és új munkahelyek létrehozását, valamint a technológiai fejlődés lehetőségét. Zöld innovatív termékekre, szolgáltatásokra, gyártási folyamatokra és innovációra van szükség ahhoz, hogy csökkenjen a környezeti terhelés a hatékonyabb erőforrás-felhasználás tükrében. Az újrafelhasználható, korszerűsíthető és javítható termékek gyártására történő átállás jelentős mértékben csökkenti a hulladék mennyiségét is, ráadásul a hulladék erőforrásként történő felhasználása növeli a hozzáadott értéket a gazdaságban – mondta Oláh Judit, a Gazdaságtudományi Kar egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia Agrár-közgazdasági Tudományos Bizottságának elnöke.
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara (DE GTK) és a Magyar Tudományos Akadémia Agrár-közgazdasági Tudományos Bizottsága által szervezett konferencián neves előadók szólaltak fel a témában. A DE GTK oktatói közül Szűcs István intézetigazgató az ESG növekvő szerepéről beszélt az európai zöld megállapodásban, míg Szőllősi László tanszékvezető a zöld átállás kihívásairól és lehetőségeiről szólt a baromfi ágazatban. Balogh Péter, a Módszertani és Üzleti Digitalizáció Intézet igazgatója pedig a „laborhús” iránti preferenciák vizsgálatát mutatta be több európai országban.
Sajtóközpont
