Kertész Andor 1929. február 19-én született Gyulán. 1947-ben felvételt nyert a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) matematika-fizika-ábrázoló geometria szakára, ahol 1952-ben szerzett középiskolai tanári oklevelet. 1960-tól 1968-ig a KLTE Matematikai Intézet Algebra és Számelmélet Tanszékének a vezetője volt 1963-ig docensi beosztásban, majd egyetemi tanárrá nevezték ki. Az algebrán belül három fő érdeklődési területe volt: az Abel-csoportok elmélete, a modulusok elmélete és a gyűrűk elmélete, de a matematikatörténet is érdekelte. Legfontosabb felismerése a modulusok direkt felbontására vonatkozott, és a modulusok elmélete alapján jutott a lineáris egyenletrendszerek általános elméletének kidolgozásához. A gyűrű radikáljairól is kiemelkedő felfedezéseket tett. A halmazelméletben a számosság kérdésével foglalkozott. Hosszan tartó súlyos betegségben 1974. április 3-án hunyt el.
- Számunkra, egyetemen dolgozó oktatóknak, kutatóknak nagyon fontos feladatunk, hogy megemlékezzünk a nagy elődökről, hiszen nélkülük mi sem tarthatnánk ott, ahol most tartunk. Ötven éve, hogy Kertész Andor itt hagyott minket, de munkásságának a hatása mind a mai napig érezhető. Nélküle talán nem is lenne Algebra és Számelmélet Tanszék vagy legalábbis nem abban a formában létezne, ahogyan azt már megszokhattuk – vezette fel az emlékülést Bérczes Attila, a Debreceni Egyetem Természettudomány és Technológiai Kar (TTK) Algebra és Számelmélet Tanszékének vezetője.
A Debreceni Egyetem korábbi rektora, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja, Széchenyi-díjas magyar matematikus, professor emeritus, Győry Kálmán is megemlékezett a nagy elődről a DAB Székházban.
A diofantikus számelmélet neves kutatója elmondta: korábbi tanára, Kertész Andor 45 éves korában váratlanul halt meg. Felidézte életpályájának fontosabb állomásait, például hogy nagyon fiatalon, 1957-ben matematikai tudományok doktora címet nyert Az operátormodulusok általános elméletéhez című doktori disszertációjával.
- Fáradhatatlanul alkotott, dolgozott. A hazai és nemzetközi matematikai életben igen aktív tevékenységet fejtett ki. Számos nemzetközi konferencián, Európa több egyetemén tartott előadásokat. Szele Tibor halála után ő vette át a nemzetközi hírű debreceni algebrai iskola vezetését, a Halle-Wittenbergi Luther Márton Egyetemen modern algebrai iskolát hozott létre. Rövid élete során négy könyvet, egy konferenciakötetet, két disszertációt és 63 cikket jegyzett – sorolta Győry Kálmán, majd személyes emlékeit is felidézte korábbi tanáráról.
Kiemelte többek között, hogy legendásan udvarias ember volt, szenzációs előadásokat tartott, szerette a művészeteket. A tanítványaival mindig közvetlen, segítőkész volt, sokat köszönhet neki ő maga is.
Nyul Gábor, a TTK Matematikai Intézet egyetemi docense Kertész Andor több, nem tisztán algebrai cikkéről értekezett. Szó esett a normáltranszverzális létezésének bizonyításáról, a kiválasztási axióma ekvivalenseiről és a matematikatörténetről is.
Remete László, az Algebra és Számelmélet Tanszék adjunktusa is előadást tartott az emlékülésen, Steinitz egy tételének Kertész Andor-féle bizonyítása volt a téma.
Sajtóközpont
