A Debreceni Egyetem gazdálkodásáról, kutatási tevékenységéről, nemzetközi célkitűzéseiről, a város közéletében játszott szerepéről és az intézmény hosszútávú jövőképéről is beszélt Bács Zoltán kancellár a megyei napilapnak.

- Olyan nagyságrendű növekedés volt a Debreceni Egyetemen az elmúlt 5 évben, ami nemcsak a gazdálkodás kereteit növelte meg, hanem az ehhez járuló feladatokat is minden téren – jelentette ki Bács Zoltán kancellár a Hajdú-bihari Naplónak adott nagyinterjúban, mely a március 5-ei, hétfői számban olvasható. A gazdasági vezető felidézte, hogy a 2013-as törvénymódosítás teremtette meg feltételeit az egységes szakmai és gazdasági vezetésnek, ami jó alapot jelentett később a kancellári rendszer bevezetésének.

Bács Zoltán beszélt az intézmény stratégiai fontosságú területeiről: az agrártól a biotechnológián át a sporttudományig sok területet felölelő egészségiparról, illetve a műszaki és informatikai mérnökképzésről. Utóbbi fejlesztése kapcsán az intézmény szorosan együttműködik az önkormányzattal, illetve a városba egyre nagyobb számban betelepülő iparvállalatokkal, melyek hosszútávon a humánerőforrás-utánpótlás mellett közös kutatásokban is számíthatnak az egyetemre. Ehhez kapcsolódva a kancellár kifejtette az intézmény kutatási tevékenységének meghatározó elemeit és célkitűzéseit, illetve a kutatásokhoz kapcsolódó pályázati rendszert, melyben egyre nagyobb hangsúly jut a közvetlenül lehívható uniós forrásoknak.

Ma már 109 ország hallgatói tanulnak a Debreceni Egyetemen, Bács Zoltán szerint ez a szám a jövőben még tovább fog emelkedni az intézmény egyre növekvő számú angol nyelvű képzéseinek köszönhetően. A kancellár szólt az egyetemi polgárságról, melynek létszáma a hallgatókkal, oktatókkal, dolgozókkal, a köznevelési intézmények diákjaival és pedagógusaival már most meghaladja a 42 ezer főt, így nem csoda hogy az egyetem egyre nagyobb súllyal szerepel a városi közéletben.

A teljes interjú a Hajdú-bihari Napló március 5-ei számában, illetve a Haon.hu-n olvasható.

Sajtóiroda - TPL