Vese világnap: fókuszban a nők

A nőket érintő vesebetegségekre és a speciális kockázatot jelentő állapotokra hívták fel a figyelmet a Debreceni Egyetem szakemberei csütörtökön a vese világnapján, melynek fókuszában idén a nők egészsége áll.

 
- A krónikus vesebetegség világszerte körülbelül 195 millió nőt érint, és jelenleg a nyolcadik vezető halálok a nőknél. Bizonyos statisztikai adatok szerint a krónikus vesebetegség nagyobb valószínűséggel alakul ki a nőknél, mint a férfiaknál – hangsúlyozta Kárpáti István azon a sajtótájékoztatón, melyet a 13. vese világnap kapcsán tartottak a Debreceni Egyetem Dialízis Központjában.

A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Népegészségügyi Medicina Tanszék vezetője kiemelte: a világnap magyar kezdeményezésre indult, és ma már hat kontinens több mint 100 országában tartják. Az idei világnap nőnapra esik, így ezúttal a nők egészsége került a figyelem középpontjába.


- Vannak olyan súlyos immunbetegségek, amelyek kifejezetten a nőket érintik, az egész szervezetet támadják, de különösképpen a vesét. Ezek akár halálosak is lehetnek, ha nem avatkozunk be – fogalmazott Balla József, az Általános Orvostudományi Kar Nephrológiai Tanszékének vezetője.

Hangsúlyozta: a Debreceni Egyetem a nephrológia területén nagyon erős bázist képez, de ehhez a társszakmákkal – például érsebészekkel, radiológusokkal, szülész-nőgyógyászokkal – való szoros együttműködés és összefogás szükséges.

Hazánkban a megközelítőleg 1 millió vesebeteg közt csaknem 20 ezer olyan nő van, aki terhességet vállalhat. A krónikus vesebetegség a terhesség szempontjából kiemelt kockázati tényezőnek tekinthető: károsan befolyásolhatja mind a termékenységet, mind a terhesség kimenetelét.

- Ma már a vesebetegek is vállalhatnak gyermeket, ez korábban szinte elképzelhetetlen volt. Az elmúlt 20 évben viszont jelentősen javultak az anyai és magzati esélyek, valamint csökkentek a szövődmények, ami a komplex, magasabb színvonalú nephrológiai, várandós, és újszülött-ellátásnak köszönhető – tájékoztatott Mátyus János, a Nephrológiai Tanszék egyetemi docense.


A szakember elmondta: a Klinikai Központban évente 3-4 vesebeteg terhességet kísérnek végig, az elmúlt 15 évben pedig összesen 60 olyan várandós nőt gondoztak, aki vesebeteg volt. Közülük öten veseátültetést követően szültek gyermeket, két kismama pedig vesedialízis mellett volt várandós.

A vesebetegségben szenvedő nők terhességében nagyobb a koraszülésnek a kockázata, így az édesanyák és a kisbabák is a legmagasabb szintű ellátást igénylik.

- A neonatológia fejlődésének az eredménye hogy ma már a 400-500 grammos koraszülöttek életkilátásai is nagyon jók, és a szakszerű ellátásnak köszönhetően maradványtünet nélküli életet élhetnek – emelte ki Török Olga.

A Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet egyetemi docense arra is felhívta a figyelmet, hogy egy egészséges terhesség alkalom lehet a krónikus vesebetegség korai felismerésére és a korai tervszerű terápiás beavatkozásokra. A terhesség alatt kialakuló súlyos húgyúti gyulladások következtében a vese súlyosan károsodhat, és krónikus veseelégtelenség alakulhat ki, a szülész-nőgyógyászoknak pedig jelentős szerepük van abban, hogy ezt megakadályozzák.

Ujhelyi László a húgyúti fertőzések veszélyforrásaira és megelőzési lehetőségeire hívta fel a figyelmet, hiszen a probléma jellemzően a nőket érinti elsődlegesen. A Nephrológiai Tanszék egyetemi docense kitért a hólyaghurut kezese során sokszor feleslegesen használt antibiotikumok káros hatásaira.

Sajtóiroda-MM