- A Debreceni Egyetem és azon belül az Általános Orvostudományi Kar nagyon fontosnak tartja, hogy világszínvonalú kutatások legyenek az intézményben, mert csak akkor tudunk megfelelően felkészült orvosokat képezni. Sokan kételkednek abban, hogy érdemes-e ilyen drága módszereket alkalmazni, de olyan félelmetes sebességű a fejlődés a genomika és általában a molekuláris biológia területén, hogy azok, akik nem tesznek meg mindent, hogy napról-napra kövessék a trendeket, végzetesen lemaradnak, esélyük sem lesz a felzárkózásra – hangsúlyozta az Általános Orvostudományi Kar dékánja.
Mátyus László hozzátette: a Debreceni Egyetemen elől jár ezen a területen, az elődök időben felismerték, hogy a genomika nagyon fontos, és nem csak a kutatásokban, hiszen előbb-utóbb a betegek gyógyításában is megjelennek ezek a technológiák. A dékán kiemelte: az intézménynek komoly tervei vannak az RNS (ribonukleinsav) szekvenálás, a világszínvonalú technológiák alkalmazásában, a fejlesztés lehetőségeiről éppen ezért jelenleg külföldi partnerekkel folytatnak megbeszéléseket.
Az Általános Orvostudományi Kar dékánja ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy a szekvenálással megszerezhető rengeteg információt értelmezni kell, ezekből következtetéseket kell levonni, ehhez pedig megfelelő szakemberekre van szükség.
- Azt gondolom, ha szeretnénk előre tekinteni, lényegesen több informatikusra lesz szükségünk, bioinformatikus képzésben kell gondolkozni – tette hozzá a dékán.
Az RNS szekvenálás a gyakorlatban című ötnapos rendezvény kutatóknak szól. Az eseményre az ország minden részéről érkeztek résztvevők.
- Az élettudományok területén megjelenő új módszerek és nagy értékű műszerek átalakították az orvoslást és a kutatást. Debrecenben elérhetők ezek a vívmányok, a Klinikai Genomikai és Személyre Szabott Orvoslási Központban a világ legújabb technológiái biztosítják, hogy a szekvenálás a lehető legolcsóbban, leghatékonyabban történjen. A munkát meggyorsítja, ha a felhasználók is megfelelő hátérismerettel rendelkeznek. Ezért szerveztük a programot – ismertette Bálint Bálint László, a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet adjunktusa.
A program gyakorlati részében az RNS szekvenálás kezdeti lépéseit tanulják meg a résztvevők, például azt, hogy a mintát hogyan kell előkészíteni ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban bekerülhessen a készülékbe. Miközben a szekvenálás zajlik a plenáris ülésen a legújabb technológiákról hallhatnak előadásokat az érdeklődők.
- Az RNS viszi az információt a sejtjeinkben lévő DNS-ről a fehérjékig. Szekvenálással meg tudjuk határozni, hogy az RNS az adott szövetben, sejtben, milyen géneket kódol. Minden egyes sejtünk jellemzését el tudjuk végezni. Ez soha nem látott lehetőségeket nyújt a kutatásban és a diagnosztikában. Az RNS szekvenálást jelenleg leginkább a kutatók használják, de azt látjuk, hogy az utóbbi néhány évben a diagnosztikában is megjelentek ezek a technológiák, hiszen nagyon jól lehet jellemezni, hogy az adott sejtben mi történik. Közelebb kerülhetünk a betegségek megismeréséhez, kezeléséhez, pontos jellemzéséhez. Úgy gondoljuk, hogy néhány éven belül a diagnosztikában is elterjedhet ez a módszer – magyarázta Bálint Bálint László.
Az RNS szekvenálás a gyakorlatban című rendezvény péntekig tart a Debreceni Egyetemen.
Sajtóiroda-CzA
A betegségek pontos megismerésében és a személyre szabott gyógyításban is jelentős szerepe lehet az RNS szekvenálásnak. A legmodernebb genomikai technológia alkalmazásáról tartanak tudományos konferenciát a Debreceni Egyetemen.
