- A tudomány művelőinek alapvető feladata, hogy hiteles emberként, hiteles kutatóként a tudomány hiteles eredményeit és iránymutatásait eljuttassák az emberekhez. Ennek a tere például a Magyar Tudomány Ünnepe az egész Kárpát-medencében, itt Debrecenben is – jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Területi Bizottsága (DAB) által szervezett szerdai konferencián az MTA alelnöke, Lamm Vanda.
Páles Zsolt akadémikus, az MTA DAB elnöke, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar professzora az eseményen felidézte, hogy 1823-ban Bolyai János azt írta édesapjának, Bolyai Farkasnak: jelentős felfedezést tett a hiperbolikus geometriában. Ez akkoriban olyan forradalmi gondolatnak számított, hogy csaknem nyolcvan évbe telt, mire a világ elfogadta Bolyai elméletét.
- Olykor a mai tudósoknak is sok időbe telik, hogy eredményeiket a világ elismerje és felhasználja. Az idén élettani Nobel-díjjal kitüntetett Karikó Katalinnal is előfordult, hogy állását elveszítette, laboratóriumát bezárták. A nehézségek ellenére Karikó Katalin nem hátrált meg, mindig kitartott elképzelései mellett – fogalmazott Páles Zsolt.
A rendezvény keretében különböző díjakat is átadtak. Az Atomki Szalay Sándor-díját Kiss Gábor kapta, aki a Debreceni Egyetem fizikus szakán végzett, majd summa cum laude minősítésű PhD-fokozatot szerzett. Kutatómunkája során két évet töltött INFN ösztöndíjasként az olaszországi Laboratoy Nationale de Sud kutatóintézetben, majd újabb két évet JSPS ösztöndíjasként Japánban, a RIKEN Nishina Központjában. Két alkalommal nyerte el az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíját. Az MTA doktora értekezését 2023-ban védte meg. Kiss Gábor világviszonylatban is kimagasló eredményeket ért el a robbanásos elemkeletkezési folyamatok magfizikai paramétereinek kísérleti vizsgálatában.
Sajtóközpont - OCs
