„Oknyomozó tudomány” mottóval rendezi meg idén novemberben a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepe országos programjait, amelyhez a Debreceni Egyetem és a Debreceni Akadémiai Bizottság is csatlakozott.
Az országgyűlés a 2003. évi XCIII. törvénnyel november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította. Azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét egy Magyar Tudós Társaság alapítására ajánlotta fel, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.
– A tudománnyal foglalkozóknak meg kell őrizni nyitottságukat, hiszen – ahogy a programsorozat mottója is erre utal – mára összetetté váltak a kutatások. Fontos feladatunk, hogy ne csak egy szűk rétegnek, hanem minél szélesebb körnek nyújtsunk információt. Hiszen egy átlagember is, aki egyébként nem érdeklődik a tudományok iránt, használja azok eredményeit. Ezért kell törekednünk az új módszerek, eredmények bemutatására, mert ezek is befolyásolják mindennapjainkat – mondta ünnepi köszöntőjében Gergely Pál akadémikus, az MTA DAB elnöke.
A november 9-i nyitórendezvényen az MTA Atommagkutató Intézet 2016. évi Szalay Sándor-díját Kövér László, az Atomki tudományos főmunkatársa vehette át kiváló kutatói tevékenységéért, oktatói, tudományos és közéleti aktivitásáért.
A DAB elnöksége „A tudomány támogatásáért” éremmel ismerte el Bakó Endre, a Hajdú-bihari Napló egykori főszerkesztője, a Csokonai Kiadó alapítója, irodalmár, író, újságíró tudományt népszerűsítő munkáját.
Az ünnepség a Debreceni Egyetem három friss akadémikusának – Csiba László, Páles Zsolt és Szöllősi János – előadásával zárult a DAB székházban.
Sajtóiroda - BZs
