- Már a kezdetekor világos volt a debreceni agárértelmiség képzésének három fő pillére: a természettudományos alapismeretek oktatása, a termelési eljárások rendszerszemléletű megismertetése, valamint azon közgazdasági-jogi ismeretek tanítása, melyek fontosak a gazdálkodás jövedelmező működéséhez. Bár a világ az elmúlt időszakban nagyon megváltozott, az összefogás továbbra is erős, és az oktatásban ezt a hármas célkitűzést követik ma is az intézményben – hangsúlyozta köszöntőjében Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Kossa György úgy fogalmazott: a debreceni agrárfelsőoktatás célja ma is az, hogy a legfrissebb tudományos eredmények, illetve innovációk elérhetők legyenek az agrárium számára. A Debreceni Egyetem fenntartójának ezért kötelessége, hogy stratégiai jelentőséggel támogassa az agrárképzés valamennyi területét az elődökhöz hasonlóan.
- A debreceni agrárfelsőoktatás elindulása mérföldkő volt Debrecen életében – jelentette ki Papp László, Debrecen polgármestere ünnepi beszédében. A városvezető szerint a cívisvárosra mindig igaz volt, hogy jól reagál az adott korszak kihívásaira. Így volt ez akkor is, amikor a kiegyezést követően tudásbázist és kollégiumot épített, az oktatásra, valamint a mezőgazdaságra helyezte a hangsúlyt. A mezőgazdaságnak azóta is kulcsszerepe van Debrecen életében.
Papp László kiemelte: a város és az intézmény kapcsolata még soha nem volt olyan erős, mint ma, ez pedig biztató a jövőre nézve.
Bács Zoltán, a DE kancellárja a debreceni agrárképzés első éveivel kapcsolatban Bethlen István miniszterelnök szavait idézte, melyek szerint, ha van az országban egy pont, ahol a mezőgazdasági tudományokat a legfelsőbb fokon lehet művelni, akkor az Debrecen.
- Az elmúlt évtizedekben megteremtődtek azok az alapok és létrejöttek azok az együttműködések, amelyek az egyetem multi- és interdiszciplinaritásából eredően egyedülálló lehetőségeket biztosítanak az agráriumban ahhoz, hogy több tudományterület együtt szolgáljon egy célt – fejtette ki Bács Zoltán.
Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú- Bihar vármegyei elnöke köszöntőjében leszögezte: a Tiszántúl és a Debreceni Egyetem elképzelhetetlen agrároktatás nélkül, ez megkérdőjelezhetetlen a jövő tekintetében is.
- Az agrárium legégetőbb kérdései közé jelenleg az ukrán gabonával telítődött piac, a vízprobléma és a talaj rossz állapota tartoznak. A Debreceni Egyetemre nem csak a múltban, de most is nagy szerep hárulhat a kihívások megoldásában. Ma gazdáknak, professzoroknak és kutatóknak együtt kell válaszokat adnunk elodázhatatlan kérdésekben – jelentette ki Szólláth Tibor.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora Debrecen és az intézmény évszázados együttműködéséről beszélt, amely fokozatosan bővült a vállalatokkal és a pénzügyi partnerekkel. A jövő megállapodásairól azt mondta: az egyetem nagyon pontosan tudja, mitől működnek hatékonyan ezek a partnerségek, amelyek révén az alap- és alkalmazott kutatásokkal kidolgozott technológiák átkerülnek a gyártásba, és a végén a piacot gazdagítják.
Részt vett az agrárszakember-találkozón az Országgyűlés alelnöke is. Jakab István hangsúlyozta, hogy a Debreceni Egyetem és az agrárkar olyan feladatokat tűzött ki maga elé, amelyek újszerűek és példaértékűek.
- Hiszem, hogy az egyetem adottságai képessé teszik a DE kutatóit és oktatóit arra, hogy ennek a dinamikusan fejlődő térségnek olyan szakembereket képezzenek, akik tovább növelik a régió sikerét – fogalmazott Jakab István.
1868 októberében negyvenegy hallgatóval és kilenc oktatóval indult a tanév az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézetben, ahol a magyarországi agrár képzőhelyek között egyedüliként volt magyar a tanítás nyelve. Ma mintegy 250 oktatója van a debreceni agrárfelsőoktatásnak és csaknem 1500 hallgató tanul a szakokon.
A képzés több mint másfél évszázados történetét Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese, Fenyves Veronika, a Gazdaságtudományi Kar dékánja és Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja idézte fel.
Az agrárszakember-találkozót megelőzően a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK), az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT), valamint a Hallgatói Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottsága megújította együttműködési megállapodását az egyetemi közösségi kerttel kapcsolatban. Az aláírt dokumentum alapján a Böszörményi úti campus Bemutatókertjében található 55 parcellás területet és a gazdálkodáshoz szükséges anyagokat továbbra is biztosítja az AKIT és a MÉK az egyetem hallgatói számára, igény esetén pedig bővítik a területet.
Sajtóközpont - ÉE
