Nemessályi Zsolt (1944-2023)

Életének 79. évében elhunyt Nemessályi Zsolt egyetemi tanár, professor emeritus, tudós, kutató, tudományszervező, doktori iskola alapító, tanszékvezető, megbízott főigazgató, tudományos rektorhelyettes, a Debreceni Akadémiai Bizottság Mezőgazdasági Szakbizottságának titkára, majd elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának két ciklusban is alelnöke.

Nemessályi Zsolt tevékenységének kiemelkedő állomása volt a Debreceni Egyetem közvetlen jogelőde, a Szenátus elnöki teendőinek ellátása, amely a debreceni felsőoktatási intézmények integrációját készítette elő. Meghatározó szerepe volt a résztvevő egyetemek, főiskolák és kutatóintézetek kölcsönös előnyökön alapuló megegyezésének.

Még felsorolni is sok, mennyi funkciót töltött be Nemessályi professzor aktív és nyugdíjas életútja során. Ugyanakkor a magas beosztások, az elvállalt feladatok mellett a szó nemes értelmében ember tudott maradni. Közvetlensége, kiemelkedő munkabírása, emberszeretete a fiatal tudós korosztály elismerését is kivívta. Egyénisége példamutató volt - és kell, hogy legyen - mindnyájunk számára.

Az ikonikus professzor munkássága több évtizedes oktatói-kutatói szemléletformálásban öltött testet. Szakmai életútja során tudományos tevékenysége a hazai és  nemzetközi berkekben is elismerést nyert, ugyanakkor a gyakorlatban is megállta a helyét. Tudományos eredményeit több mint 150 publikációban tette közzé. Munkásságát ismerik közvetlenül és közvetetten is azon nemzetközi munkatársai, akik az USA-ban, Németországban, Lengyelországban, Szlovákiában, az Orosz föderációban - és még sorolhatnánk hol -  idézik szakmai megállapításait. Magyarországon 37 oktatási műben ismeretette az agrárökonómia aktuális és klasszikus eredményeit, axiómáit. Agrárközgazdász és agrármérnök nemzedékek sokaságát oktatta, akik mind a mai napig hálával gondolnak professzorukra.  

A magas, ősz hajú, tekintélyt parancsoló, mindig elegáns Nemessályi professzor már megjelenésével is tiszteletet keltett. Szakmai érdeklődésén túl az értelmiségi lét szinte minden ágában tájékozott volt. Tudását, amelyet megszerzett, vagy mestereitől megkapott, mindig igyekezett átadni tanítványainak, szűkebb vagy tágabb közösségének. Választékos, mondhatni kiváló előadásmódjával, lényeglátásával, aktív korának a legjobb előadói között tartották számon. Az innovatív ötletek generálása, befogadása és a múlt értékeinek elismerése egyaránt jellemezte személyiségét.

Legutóbb a tavalyi évben tisztelettel emlékezett meg legnagyobb tanítómesteréréről, Kádár Béláról, valamint mind a mai napig híres tanárairól, akiket példaként tekintett szakmai tevékenysége során.

Nemessályi Zsolt az oktatásnak és a kutatásnak szentelte élete nagy részét. Munkája 1972-től kötődött a kutatásokhoz, illetve a Debreceni Egyetemhez. Itt szerzett diplomát 1967-ben, majd négy évi fábiánházai főagronómus munkásságát követően meghívást kapott Kádár Béla tanszékvezetőtől a debreceni agrárközgazdasági tudomány fellegvárába. Ő maga említette, hogy „félpénzért” váltott munkahelyet, sikerekkel teli gyakorlati életét felcserélte az akkor még bizonytalannak tűnő oktatással és kutatással. Vélem, hogy nem csalódott. A Debreceni Egyetemen 1992-től dolgozott professzori beosztásban. Nyugdíjba vonulása nem jelentette pezsgő életének lanyhulását, mint professor emeritus egészen mostanáig fáradhatatlan és aktív életet élt. Doktori hallgatókat irányított, könyveket szerkesztett.

Munkásságát számos állami és szakmai testület ismerte el: tulajdonosa a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Kereszt kitüntetésének, megkapta a Debreceni Akadémiai Bizottság emlékplakettjét, tudományos nevelő munkája elismeréseként a Pro Scientiis Agricultura díjat, továbbá - amire nagyon büszke volt - anyaintézményétől a Dr. Kádár Béla-díjat vehette át.

Életének utolsó szakaszában is megnyilvánult a jobbítás igénye, a fel nem tárt problémák tudományos alapokon való megközelítésének szükségessége.

Nemessályi professzor az innovatív gondolkodó az agrárökonómia elismert művelőjévé vált gazdag életútja során.

Hajdani aspiránsaként, majd beosztott munkatársaként, később hivatali főnökeként, nem utolsó sorban barátjaként kötelességemnek vélem ezen laudáció közzétételét.

Tudom, hogy mennyire imádta gyermekeit, unokáit, a családját. Ennek során nem tudok elvonatkoztatni egy dologtól: feleségét, Maját hihetetlen odaadással szerette. Az ő halála annyira megviselte, hogy elfogadta a teremtő akaratát, magával is megalkudva immár követte Maját az angyalok útján!

A kedves és tiszteletnek örvendő nagytudású professzor már nincs közöttünk. Távozásával családjában, tanítványai és barátai körében olyan űrt hagyott maga után, melynek betöltése lehetetlen. A szakmai közösség, amelyet oly nagy odaadással, hozzáértéssel és szeretettel vezetett, most fogja csak igazán megérteni, mekkora értéket vesztett örök nyugovóra térésével.

Nemessályi Zsolt emlékül hagyta ránk az egyik, szerinte nagyon fontos idézetet. Élvezzük hát a gondolatot:

„Taníts meg arra, hogy az előítéletektől és az irigységtől mentesen fel tudjam fedezni az utánam következő nemzedékek igazát, és ajándékozd nekem azt a derűs szabadságot, hogy sok jót tudjak mondani fiatalokról. Tölts be úgy a Te szereteteddel, hogy vénségemben is szívesen szóba álljanak velem az emberek. Tudom, hogy nem vagyok szent, de azt is tudom, hogy az öregember örökös zsörtölődése az ördög munkájának a csúcsteljesítménye.”

(Forrás: Petress István: Idősek imája)

Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Nábrádi András egyetemi tanár

Nemessályi Zsolt professzort a Debreceni Egyetem és a Gazdaságtudományi Kar saját halottjának tekinti.

Dokumentumok