A Nézőpont Intézet idén tavasszal és ősszel a modellváltó egyetemek mintegy nyolcezer hallgatója, illetve ezer választópolgár körében vizsgálta a modellváltással kapcsolatos kérdéseket. Az eredményeket bemutató tájékoztatón az intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, hogy a kutatás összességében a modellváltó egyetemek hallgatóinak elégedettségéről és véleményük javulásáról tanúskodik saját felsőoktatási intézményeikkel kapcsolatban, de több jövőbeli teendőre is rávilágít. Az elemzés legfontosabb megállapításai között említette többek között, hogy a hallgatók 78 százaléka válaszolta: ha most jelentkezne, ugyanazt a modellváltó egyetemet választaná. Az érintett intézmények oktatási infrastruktúrájával és technikai ellátottságával a hallgatók 80 százaléka elégedett, 42 százaléka javulást is érzékelt ezen a téren az előző tanévhez képest.
A felnőtt lakosságra vonatkozó reprezentatív kutatás megmutatta mindeközben, hogy a magyarok rendkívül kritikusak az Európai Bizottság magyar hallgatókkal szembeni diszkriminációjával szemben: a válaszadók 69 százaléka nem értett egyet azzal, hogy az Európai Bizottság kizárta a modellváltó egyetemek diákjait az Erasmus-programból.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a rendezvényen ismertette, hogy jelenleg 21 modellváltott intézmény van Magyarországon, a diákok kétharmada ilyen helyen tanul. Felidézte, hogy a modell nemzetközi minták alapján született, így lett rugalmas, autonóm és versenyképes. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a magyar modell a brüsszeli ellenszélben is sikeres, az egyetemek nemzetközi és hazai felmérésekben is sokat javultak.
A kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésen Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár kifejtette: a Nézőpont Intézet kutatási adatai megerősítést jelentenek, hogy jó fordulat volt az átalakítás, ezen az úton tovább kell menni. Mint mondta: a felsőoktatás ugyan nemzeti hatáskör, a hallgatók és az oktatás érdekében a kormányzat mégis konszenzust igyekszik kialakítani Brüsszellel.
A kerekasztal-beszélgetésen a Debreceni Egyetem kancellárja is részt vett. Bács Zoltán úgy fogalmazott: mind a hallgatók, mind az oktatási vezetők elégedettek az új rendszerrel. Régen vártak erre a változásra, hiszen az állami hivatali rendszertől sokban különböznek, például fontos a verseny ezen a területen. Az átalakulás óta az eredmények folyamatosan javulnak, sőt független vizsgálatok is kimutatták, hogy a Debreceni Egyetem önálló és autonóm. Kiemelte, hogy a magyar egyetemek csupán megkapták a vagyont, aminek keretében működnek, az nem magántulajdon, nem vállalkozás, továbbra is közhasznú feladatot látnak el.
Nézőpont Intézet/Sajtóközpont
