A magyar szabadság őrvárosa

A Debreceni Egyetem és Debrecen városa közös ünnepséget rendezett 1956-ra emlékezve október 23-án az egyetemi Aulában.

Az egyetemi ifjúság 1956-ban a hatalom elleni megmozdulásra hívta Debrecen népét: október 23-án az országban elsőként a debreceni intézményből indult el az egyetemisták által szervezett tüntetés. A forradalom és szabadságharc első sortüzének áldozatai szintén a debreceniek lettek. A 60 évvel ezelőtti eseményekre közös ünnepséggel emlékezett az egyetem és a város, melyeknek nemcsak múltja, de jelene és jövője is elválaszthatatlan egymástól.

- Kétszer fordult elő a magyar történelemben, hogy a fiatalság, a diákság a nemzet együttlélegzésével meg akart változtatni valamit, és azt nagyon hatékonyan tette: 1848. március 15-e és 1956. október 23-a volt ilyen, a fiatalok mindkét időben összeírták, mit kíván a magyar nemzet – kezdte ünnepi beszédét Szilvássy Zoltán rektor az Aulában.

Nemzetközi kitekintést adva hozzátette: a kelet-közép-európai népeket 1956 idején közös szándék és gondolat fűzte össze, ennek egyik, mai napig ható következménye, hogy Európának nincs olyan szegmense, ami olyan egyértelmű és erős gazdasági fejlődés útján lenne, mint a Visegrádi Négyek országai.

Papp László polgármester a magyar szabadság őrvárosának nevezte Debrecent, az ’56-os eseményeken túl arra is utalva, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején is a cívisváros nyújtott menedéket a szabadság harcosainak.

- 1956. október 23-án az egyetemi hallgatók kezdeményezésére 40 ezres tömeg követelte délután Debrecenben a kommunista diktatúra megdöntését – idézte fel az eseményeket a városvezető, majd emlékeztetett arra, hogy a debreceni forradalmi események vezetői az egyetemi ifjúság tagjai körül kerültek ki, például Für Lajos tanársegéd, Lázár Imre és Székelyhidi Ágoston egyetemi hallgatók a diktatúrával szembeni bátor kiállásukkal írták be magukat a város történelmébe.

Az egyetemen rendezett ünnepségen Bognár István Ádám, a Hallgatói Önkormányzat elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy a debreceni hallgatók 1956. október 23-án pontokba szedve fogalmazták meg követeléseiket.

- A társadalmi célkitűzések megfogalmazása során az egyetemi hallgatók legfontosabb célja az elesettek védelmezése és segítése volt. A béremelések megteremtésére és a begyűjtések leállítására vonatkozó igény egyértelműen arra utal, hogy a fiatal értelmiségiek valamennyi polgártársuk, honfitársuk érdekeit szem előtt tartva állították össze követeléseiket. Társadalmi felelősségtudatuk kiterjedt a gyári munkásság vagy a földeket művelő parasztság gyámolítására is, hiszen tudták jól: az ő erőfeszítéseik nélkül aligha kerülhettek volna be a felsőoktatási intézményekbe.
 

Az ’56-os ünnepségen Szilágyi Tibor és Csikos Sándor színművészek idézték fel versben az 56-os eseményeket. Mindkét művész közreműködik a hatvanadik évfordulón a Csokonai Nemzeti Színházban bemutatott Szélfútta levél című, a Mensáros László naplója és emlékezései alapján készített darabban. Az Aulában rendezett programot a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar Szimfonikus zenekarának műsora zárta. Az 56-os események idején szimbolikussá vált Beethoven-darabot, az Egmont nyitányt adták elő Gál Tamás karnagy vezényletével.

A városi megemlékezés-sorozat az egyetemi templom előtt Melocco Miklós szobránál folytatódott, ahol a város intézményei, szervezetei és a történelmi emlékezetet őrző egyesületek helyezték el koszorúikat.

A szobornál tartott beszédében Kósa Lajos országgyűlési képviselő az ’56-os ifjak bátorságát hangsúlyozta, akik nem mérlegeltek, hanem szembeszálltak az akkori világ legerősebb katonai hatalmával és tanúságot tettek a szabadság erejéről.
 

Hatvani-díj az egyetem professzorának

Rangos elismerésben részesült a Debreceni Egyetem professor emeritusa, Furka István, aki a város október 21-i ünnepi közgyűlésén Hatvani-díjat vehetett át a Kölcsey Központban.

A Debrecen Város Hatvani Díjat a közgyűlés – többek között – átfogó életművek elismeréséért ítélheti oda.

A méltatásban elhangzott: Furka István a hazai és a nemzetközi kísérletes sebészet meghatározó egyénisége. Oktató, kutató, tudomány- és oktatásszervező munkája évtizedek óta széles körben ismert és elismert. Tudományos tisztségei, akadémiai megbízatása révén aktív szerepet vállal nemcsak a Debreceni Egyetemen, hanem a regionális és az országos szintű oktatási és tudományos életben egyaránt. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Sebészeti Intézet Sebészeti Műtéttani Tanszékének magyar és angol nyelvű oktatásában igen népszerű előadó, a sebész-rezidensi törzsképzésben mentor, PhD-témavezető. Számos alap- és alkalmazott kutatási eredménye hasznosult a klinikumban. Elhivatott oktatómunkája révén orvos-generációk számára nyújtott és nyújt ma is magas szintű szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket, és személyisége révén meghatározó emberi értékeket.

Sajtóiroda - SzL, BZs