A nemzetközi csapat február 14-én indult Dél-Chiléből az új-zélandi Braveheart nevű hajó fedélzetén az Antarktiszhoz tartozó Dél-Orkney szigetcsoporthoz. Radócz László kilenc amerikai, egy ausztrál, egy svájci, egy német és egy ukrán társával öt nap alatt jutott el a sarki területre.
- A térségben utoljára 2011-ben végeztek átfogó felmérést. A megfigyelési pontokat 20 éve rögzítették, így a környezet változásáról átfogó képet ad a mostani vizsgálat. Mintegy 40 négyezetkilóméternyi terület mintáit gyűjtöttük be és szállítottuk a Signy szigeten lévő brit Antarktiszi Kutató Bázisra – tájékoztatott Radócz László egyetemi docens.
Az expedíció tagjai között légkörfizikus, ornitológus, tenger- illetve mikrobiológus valamint biokémikus is volt. A Debreceni Egyetem kutatója a sarki zuzmók megfigyelését végezte.
- A zuzmók jó indikátorok, kiválóan megmutatják a környezeti szennyezettség mértékét, illetve érzékenyen reagálnak a klíma változására. Megfigyeléseink szerint egyre nő ezeknek az élőlényeknek az állománya a területen. Kutatásaink során kalapos gombákat is találtunk itt, ami az Antarktisz ezen részén ezidáig nem volt jellemző. Ez a felmelegedés egyértelmű jele. A mérések szerint az átlaghőmérséklet emelkedése itt a négyszerese a Föld hőmérsékleti növekedésének, amely globálisan kb. 1,2 Celsius fok – részletezte a kutató.
A minták feldolgozása folyamatban van, a morfológiai leírás megtörtént, a genetikai vizsgálatok után kiderül, hogy a begyűjtött gombák teljesen új fajnak tekinthetőek–e ezen a területen.
- Az itt tapasztalt környezeti változások legfőbb oka a hőmérséklet fokozatos emelkedése. A nyugat- antarktiszi területen az utóbbi 30-40 év alatt a jéggel borított területek mértéke 25 százalékkal csökkent, továbbá az itt élő pingvin fajok populációira és szaporodásukra is jelentős hatással volt az itteni felmelegedés – hangsúlyozta Radócz László.
E „régimódi” expedíció során a kutatók két hétig sátrakban laktak. Az antarktiszi nyárban a csoport munkáját nehezítette a sok csapadék és az erős szél, éjszaka a széllökések sebessége elérte a 120-130 km/h-t.
- Az élővilágban észlelt változások továbbá az emberi civilizációtól 2000 km-re is megfigyelhető műanyagszennyezés rámutat arra, hogy nem vehetjük félvállról a környezetszennyezést és a globális klímaváltozást. Az óceánok, tengerek vízszintjének emelkedése csak egy szegmense a környezeti válságnak. A globális klíma egy olyan összetett rendszer, amelynek megbomlása kiszámíthatatlan következményekkel jár, a változások irányát a mai szuperszámítógépek sem tudják kellő pontossággal lemodellezni. Az ilyen kutatóutak tapasztalatai ráirányíthatják a figyelmet az egyre aggasztóbb klímahelyzetre – mondta a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézetének vezetője, Radócz László.
Sajtóiroda - ÉE