A Less Nándor Földrajzverseny első fordulójában a jelentkezők online tesztet töltöttek ki a saját iskolájukban, amelynek eredménye alapján kategóriánként 20-20 diák juthatott a második körbe, vagyis a debreceni döntőbe.
- A földrajz a Debreceni Egyetem egyik legrégebbi szakjai közé tartozik. Én magam történészként is rendkívül fontosnak tartom, hogy a hallgatóink megismerjék azt a természeti környezetet, azokat a tájakat, amelyek egy-egy ország történetét, egy-egy népnek a sorsát befolyásolták, hiszen a földrajz egy olyan tudomány, ami a körülöttünk lévő környezetet mutatja be, így segít kiismerni a világot a fizikai valóságában. Ehhez a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete egy nagyon fontos támasz, ez a verseny pedig az elmúlt évtizedekben az egyetemi élet szerves része lett – fogalmazott Forisek Péter, a DE Pedagógusképző Központ főigazgatója a végső megmérettetés pénteki megnyitóján.
A döntő első napján mind a négy kategóriában (I/A – 7. évfolyam, I/B – 8. évfolyam, II – 9. évfolyam, III – 10.,11.,12.,13. évfolyam) először egy teszt várt a kiválasztottakra, másnap pedig a szóbeli következett a szakmai zsűri előtt.
- Azt tapasztaljuk, hogy évről évre nő a jelentkezők száma, amiben a megszerezhető plusz pontok is szerepet játszanak. Az idei versenyre összesen hatszáz tanuló jelentkezett a négy kategóriában. A mezőnyt illetően javulás látható, nagyobb a merítés, ebből adódóan a teljesítmények is egyre jobbak. A verseny célja, hogy a tanulók felismerjék a földrajz tantárgy értékeit, aktualitását, szerepét a világ jelenségeinek megértésében – mondta el Teperics Károly, a DE TTK Földtudományi Intézet egyetemi docense.
A szervezők, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara (DE TTK) és a Földrajzverseny Alapítvány folyamatosan változtatják, modernizálják a feladattípusokat, hozzájárulva ezzel a földrajztanítás tartalmi, de elsősorban módszertani megújításához. Idén az általános iskolásokra egy kreatív feladat is várt, egy szöveg alapján kellett térképet rajzolniuk.
- Rendkívül sikeres volt az idei versenyünk. Egyrészt azért, mert Szegedtől Budapesten át Zalaegerszegig az ország 29 településéről érkeztek tehetséges diákok, ami jól mutatja a rendezvény népszerűségét. Másrészt a zsűri véleménye alapján a résztvevők megmutatták a földrajz komplexitását, vagyis azt, hogy a körülöttünk lezajló folyamatokat csak a természeti és társadalmi szempontok együttes figyelembevételével lehet megérteni – értékelte a versenyt Kozma Gábor, a DE TTK oktatási dékánhelyettese.
Az 1/A kategóriában végül a budapesti Szent István Gimnázium diákja, Kiss Mátyás Csaba bizonyult a legjobbak, míg az 1/B kategória győztese Sándor Adrienn lett a miskolci Avasi Gimnáziumból. A 2. kategóriában az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulója, Kelemen Alex diadalmaskodott, a 3. kategóriát pedig Hegedüs Máté Mihály, a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium tehetsége nyerte meg.
Az eredmények ezen a linken megtekinthetőek.
A verseny névadója, Less Nándor az 1980-as években a Kossuth Lajos Tudományegyetem biológia-földrajz szakos egyetemistájaként első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Számos expedíción vett részt a Kárpátokban, Kelet-Törökországban, az Araráton és a Pontuszi-hegységben. Már 29 évesen kandidátusi címet szerzett a Délkeleti-Bükk vegetációja és xeroterm erdőtársulások fitocönológiája című dolgozatával. Harmincadik születésnapját 1993-ban Ugandában, a Ruwenzori-hegység 5109 méter magas csúcsán töltötte, ám az expedíciót követően maláriás lett, s néhány hét múlva meghalt.
Sajtóközpont-TB
