- A jog átszövi az egész életünket. A jog a társadalmi viszonyokat szabályozza, viszont a társadalomban emberek élnek. A harmóniához, az egészséges élethez egészséges környezet szükséges, aminek vannak jogi szabályai. A szakmai találkozónk szeretne túlmutatni a hétköznapi gondolkodáson, egy más oldalról szeretné ezt a társadalmi rendezettséget megteremteni. A fenntarthatóság, az ESG (Environment, Social, Governance), a társadalmilag felelős pénzügyek, a gazdasági vállalatokkal szemben állított új zöld követelmények mind-mind új tématerületek, amelyek iránt nyitottnak kell lennünk – mondta a konferencia megnyitóján Szikora Veronika, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja.
Fodor László, a Környezetjogi és Munkajogi Tanszék vezetője felidézte, hogy a környezetjog virágzó időszaka a 2000-es évek eleje volt, most pedig újra fókuszba kerül. A tanácskozás egy tudományközi megközelítést szeretne megmutatni, ezek révén ugyanis új területek tárhatók fel, amelyek segíthetik a jogi szabályozás megalkotását és végrehajtását is.
- Szakmai körökben kezd egyre nagyobb teret kapni az a feltételezés, hogy a környezeti problémák nem kezelhetők hatékonyan anélkül, hogy egy, a jogtól jelenleg kissé elidegenedett területet, a spiritualitást ne vonnánk be, lehetőleg tudományos alapokon. A konferenciával a jog, a környezet és a spiritualitás közötti szoros kapcsolat fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet. Úgy láttuk, eljött az ideje a közös gondolkodásnak. Információink szerint hasonló témában még nem rendezett tudományos konferenciát nem egyházi intézmény. A jogászok, környezetjogászok mellett egyéb tudományterületek, mint a fizika, az ökoteológia, a pszichológia, a mérnöki tudományok is képviseltetik magukat a rendezvényen – tette hozzá Bányai Orsolya adjunktus, a tudományos konferencia főszervezője.
Online csatlakozott a rendezvényhez az új-zélandi University of Auckland egyetemi tanára, Klaus Bosselmann. Előadásában arról beszélt, hogy természeti környezetünket nem tudjuk sikeresen megvédeni anélkül, hogy foglalkoznánk a jog és a spiritualitás kapcsolatával.
- A tématerület nagy kérdése a természet jogainak elismerése a jogrendszerekben. Úgy gondolom, a teológiai gondolkodás nagy felismerése, hogy a természet nem az ember élvezetére van. A világunk azért van, hogy fenntartsa az életet mint egészet, aminek az ember mindössze egy eleme. Ökológiai szempontból elengedhetetlen, hogy meglássuk az emberi arroganciát és tudatlanságot, el kell fogadnunk azt is, hogy az ember nem bújhat ki a természet törvényei alól – fejtette ki Klaus Bosselmann.
A konferencia programjában szó volt még egyebek mellett az ökológia és a kapitalizmus kapcsolatáról is. Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint szükség van a kapitalizmus korlátozására, mivel az opportunistává teszi és elidegenedéshez vezeti a társadalmat. Erre a feladatra azonban az államilag alkotott jogrendszer alkalmatlan, csakis a természetes jog jelenthet megoldást.
A szakmai találkozón szó volt még egyebek között a környezet védelméről fegyveres konfliktusok idején, a természetjog és környezetkárosító bűncselekményekről, továbbá arról, hogy adjunk-e jogot a természetnek, avagy a klímaváltozás megoldásainak jogi kihívásairól.
Sajtóközpont - ÉE
