Az öt éves múltra visszatekintő, elsősorban néprajz szakos hallgatóknak szóló szakmai rendezvény jubileumi is lehetett volna, ha 2020-ban a járványhelyzet miatt nem tartottak volna kényszerű szünetet a szervezők.
- Vasárnap gyújtottuk meg az első adventi gyertyát, így nincs is jobb időpont a Hagyományok hete megrendezésére, hiszen ez az időszak mind szakrális ünnepekben, mind néprajzi értelemben vett jeles napokban bővelkedik – mondta a programsorozat hétfői megnyitóján Bartha Elek.
A DE oktatási rektorhelyettese, a BTK Néprajzi Tanszék professzora találónak nevezte a rendezvény elnevezését, mint fogalmazott: a hagyományokat őrizni kell és közben újakat is lehet teremteni, amelyekről majd csak a jövőben derülhet ki, hogy valóban hagyománnyá váltak.
Az eseménynek a DE Néprajztudományi és Muzeológiatudományi Archívum adott otthont, ahol meghívott vendégek – P. Szalay Emőke, a Debreceni Református Kollégium Múzeumának munkatársa, Sári Zsolt, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum általános főigazgató-helyettese és Kész Barnabás, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének főiskolai docense – tartottak előadást.
Ezt követően nyílt meg a „Hagyomány az én szememmel” című fotókiállítás. A korábban közzétett felhívásra két meghirdetett kategóriában - középiskolás és amatőr fotós - 14 hazai és határon túli pályázó összesen 88 alkotással jelentkezett, hogy bemutassa lakóhelye megörökített néprajzi értékeit.
A Hagyományok hete kedden a Hatvani István Szakkollégium néprajzi szakcsoportjának bemutatkozásával, majd könyvbemutatóval folytatódott.
Idén jelent meg a Néprajz Egyetemi Hallgatóknak sorozat legújabb könyve, Keményfi Róbert dékán, a DE BTK Néprajzi Tanszék vezetőjének hiánypótló kötete, a „Néprajztudomány – Örökség és korszellem” című kiadvány a Néprajzi Múzeum és a DE közös gondozásában.
- Olyan tankönyv, amely a néprajz iránt érdeklődő hallgatók számára íródott, amely olyan képet ad, ami egyrészt felmutatja a néprajz radikális átalakulását, másrészt betekintést enged abba, hogy a szerző hogyan is látja egy-egy tématerület – pl. néprajz és korszellem, velünk élő örökség, a vidéki életmód változásai – megközelítésében az etnográfia érvényességét – fogalmazott könyvismertetőjében Kész Réka, a DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola 4. éves PhD-hallgatója.
A néprajzi rendezvénysorozat szerdán a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban „Boszorkányság, bűbájosság, mágia” címmel a DE BTK Néprajzi Tanszék Kortárs Szabadegyetemének minikonferenciájával zárult.
Sajtóközpont – BZs
