Az antrozoológia a nyolcvanas évek óta egy világviszonylatban jól ismert – de Magyarországon még alig alkalmazott – tudományterület, amely interdiszciplináris módon fogja össze az emberek és állatok közötti kapcsolatok vizsgálatát, nemcsak haszonelvű, hanem kulturális, vallási, művészeti és filozófiai értelemben is.
A Debreceni Egyetem több kara végez kutatásokat az állat-ember kapcsolatok témakörében, legyen szó pszichológiáról, filozófiáról, társadalom-, sport- és gazdaságtudományról vagy gyógypedagógiáról. Mindezeken túl az egyetemi oktatás szerves részét is képezi.
- A DE Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán már évek óta nagy sikerrel hirdetjük meg az állatasszisztációval foglalkozó szabadon választható kurzust. Ennek népszerűségét látva döntöttünk úgy, hogy Kelet-Magyarországon elsőként szakirányú továbbképzést indítunk olyan végzett pedagógusoknak, akiknek már van legalább hároméves szakmai gyakorlatuk. A négy féléves képzést tavaly olyan érdeklődés övezte, hogy idén szeptemberben hazánkban először elindítottuk az állatasszisztált segítőtevékenység-koordinátor szakirányunkat, amelyre már egészségügyi, pszichológiai és szociális végzettségű, illetve rekreációs szakemberek is jelentkezhetnek – hangsúlyozta Gortka-Rákó Erzsébet dékán a témával foglalkozó szakmai konferencia megnyitóján.
A DE GYGYK először szervezett antrozoológiai tanácskozást, melyen a szakterület legnevesebb képviselőin túl fiatal egyetemisták, PhD-hallgatók is bemutatták kutatási eredményeiket, módszereiket hat szekcióban.
- A konferencia összetétele is jelzi, mennyire sokféle faj alkalmas arra, hogy az emberben rejlő lehetőségeket feltárja. A résztvevők megtudhatják többek között, hogyan tudnak a különböző állatok - ízeltlábúak, nyulak, kutyák, macskák - az emberre úgy hatni, hogy például iskolai környezetben segítsenek a gyerekeknek, vagy hogyan tudja egy sérült ember általuk áthidalni testi vagy érzékszervi hiányosságait. Ezek az előadások nemcsak inspirálóak, hanem hosszútávon segítenek abban, hogy sokkal komplexebben értsük meg azokat a folyamatokat, melyek napjainkban zajlanak és később beépíthetők például a pedagógiai módszertanba – fogalmazott Lovas Kiss Antal.
A kar egyetemi docense alapítója és vezetője annak a kutatócsoportnak, amely egy országos viszonylatban is kiemelkedő, két 7500 fős, összesen 15 ezer főre vonatkozó adatbázist hozott létre a kutyatartási szokások kapcsán. Az eredményeket felhasználva lehet majd következtetni arra, hogy milyen környezetbe érdemes beilleszteni az állatasszisztációt.
Sajtóiroda-TB
