Szinte napra pontosan hatvan évvel ezelőtt, 1965. szeptember 3-án indult meg a képzés a Felsőfokú Építőgépész Technikumban, amit a Debreceni Egyetem (DE) mai Műszaki Kara (MK) jogelődjének tekint. A technikum 1972-től az Ybl Miklós Műszaki Főiskola debreceni területi egységeként építészeket és építőgépészeket képzett. Az intézmény 1992-ben a Debreceni Universitas tagja lett, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemhez csatlakozva a Műszaki Főiskolai Kar nevet kapta. Az egyetem Szenátusa 2007. szeptember 1-től egyetemi szintre emelte a kart.
Az elmúlt hatvan évet bemutató ünnepség résztvevőit a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke levélben köszöntötte. Kossa György úgy fogalmazott: hat évtized egy emberöltő, egy olyan korszak, amelyben világok változtak meg, gazdaságok születtek újjá, technológiákat hoztak létre, emelkedtek fel iparágak, válságok rázkódtatásait éltük túl és a kontinensek szerkezete is megváltozott. Közben a tudomány, különösen a műszaki tudomány lett a fejlődés hajtóereje. A Műszaki Kar e hatvan év alatt nemcsak túlélte ezeket a változásokat, hanem mindvégig alkalmazkodott hozzájuk, sokszor elébük ment – írta Kossa György.
(A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökének levele a cikk mellékleteként olvasható teljes egészében.)
A Debreceni Egyetem rektora, Szilvássy Zoltán arról beszélt, hogy a DE MK-n ma dinamizmus tapasztalható és határozottak a szándékok. A város, az egyetem és az ipar együttműködésében komoly pozíciót foglal el.
- A debreceni járműipari klaszterhez hasonló erősségű vállalati, önkormányzati, egyetemi szövetség nincs másik az országban, de még Európában is rendkívül ritka. Hihetetlenül növekszik és erősödik a kar infrastruktúrája, személyi állománya, valamint nemzetközi kapcsolatrendszere – emelte ki Szilvássy Zoltán.
A rektor a jelenlegi folyamatokból kiindulva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a következő évtizedekben is kiemelkedő ütemben, jövőbe mutató eredményességgel fejlődik majd a Műszaki Kar.
Az egyetem kancellárja, Bács Zoltán arra emlékeztetett, hogy az elmúlt hat évtizedben sok olyan ember végzett a Műszaki Karon, akik sikeresek lettek az élet több területén, például nagy nemzetközi cégeket vezetnek Debrecenben és azon kívül.
- 2000-ben létrejött a Debreceni Egyetem, mely után ez a kar egy darabig a helyét, az útját kereste, amit az öntudatra ébredés követett. Ami aztán történt, az párját ritkítja. Mind az infrastruktúrában, mind a tudományos eredményeket tekintve a Műszaki Kar előre tört, sikerült utolérni a húsz éve még csak messziről nézett vezető hazai felsőoktatási intézmények színvonalát – hangsúlyozta Bács Zoltán.
A kancellár hozzátette: ahhoz, hogy ide eljussanak, elsősorban állhatatos fejlődni akarásra volt szükség, de bőven van még előrelépésre is lehetőség.
Debrecen polgármestere szerint időtállót alkottak az előttünk járók, amikor az intézmény megalakításáról hatvan éve döntöttek. Az egyetem Műszaki Kara a várossal együtt gyarapszik, a gazdasági sikertörténetben is óriási a jelentősége.
- Városunk manapság az ország egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági centruma. Egyebek mellett olyan, az autóiparban, az elektronikában és a logisztikai szektorban érdekelt világszínvonalú cégek telepedtek le nálunk, amelyek egy új korszakot tudtak nyitni. Ezek a fejlesztések magas elvárásokat támasztottak az oktatással szemben – fogalmazott Papp László.
A polgármester úgy látja: erős mérnökképzés nélkül Debrecen jövője nehezen elképzelhető. Soha nem volt még annyi jól képzett műszaki szakemberre szükség, mint napjainkban. Aki itt tanul, jól fektet be a jövőbe.
- A műszaki felsőoktatás átalakulása, fejlődése csaknem leképezi azt, miként változott meg Debrecenben az ipar helyzete, hogy egy inkább mezőgazdasági városból hogyan lett iparváros vagy ahhoz hasonlító település – vélekedett a DE MK dékánja.
Husi Géza hozzátette: az idetelepülő nagyvállalatoknak jól képzett szakemberekre van szükségük, akik azért is választották a cívisvárost, mert az egyetemen volt potenciál a munkaerő ilyen irányú képzésére. A Műszaki Kar jól reagált a kihívásra, olyan új szakokat indított, amiket igényelnek a cégek. 2007-ben elindították az első mesterképzést a karon, tavaly pedig doktori iskola is megkezdte működését. Közben pedig hatalmas léptékű infrastrukturális és technikai fejlődésen esett át az intézmény. A hallgatók száma jelenleg csaknem 3200, 7 alapképzést és 11 mesterképzést kínálnak – ismertette a kari vezető.
- Kutatásaink fókuszpontjában a járműiparhoz köthető kutatások állnak. Amióta ideérkezett a BMW autógyár, az elektromos járművekre vonatkozó 3-4 szabadalmunk született. A debreceni műszaki képzés jelenlegi magas színvonalát jól mutatja, hogy a karunkon kiadott diplomát a világon szinte mindenütt elfogadják – jelentette ki Husi Géza.
Hozzátette: a jövőben a minőség további fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, figyelemmel arra, hogy Debrecenben 2030-ban milyen munkaerőigény lesz.
A jubileumi program részeként a DE MK Műszaki Könyvtárában megnyílt Komiszár János Kötődések című kiállítása. A festőművész 1979-ben az intézményben végzett gépészmérnök szakon, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Karán nyolc évig tanított.
- A kiállítás anyaga három nagyobb egységből tevődik össze. Egyrészt szakrális tereket, templomokat bemutató képeket, másrészt csendéleteket, illetve gondolatébresztő, érdekes montázs-grafikákat hoztam – mondta Komiszár János.
A tárlat október 3-ig látogatható.
Sajtóközpont – OCs
