A „Hadak útján” elnevezésű, elsősorban a népvándorláskor fiatal kutatóinak teret adó tanácskozást 1990-ben Szentesen tartották meg először. A sorozat azóta is, időről időre megújulva tart lépést a legmodernebb kutatási irányokkal és módszerekkel, és mára az előadók sora a természettudományok képviselőivel is bővült.
A mostani, 27. alkalommal megrendezett konferencián az ország több mint 10 intézményéből mintegy 50 egyetemi és PhD-hallgató, oktató és kutató számolt be legfrissebb tudományos eredményeiről.
- A Debreceni Egyetemen jelenleg még nincs régészképzés, de számunkra kiemelt jelentőségű, hogy a történészhallgatók minél teljesebb képet kapjanak az oktatás során – többek között – a népvándorlás koráról is – hangsúlyozta Forisek Péter, a Bölcsészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese.
A mostani rendezvénnyel, valamint a magyar ókortudományi és az ősrégészeti konferenciával együtt Debrecen az elmúlt három évben három nagy szakmai programnak is otthont adott.
- A vándorkonferencia évente biztosít lehetőséget a fiatal kutatók bemutatkozására, de az idősebb generáció előtt is nyitva áll a lehetőség. Ezzel egyfajta iskolát teremtünk, amely az új eredményeket ütközteti a régi véleményekkel – fogalmazott Szabó Ádám régész, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa, a konferencia főszervezője.
A tanácskozáson elhangzott publikációkat a rendezők önálló kötet formájában is megjelentetik, amelyet várhatóan a jövőre Mosonmagyaróvárra tervezett tanácskozáson kézbe is vehetnek a résztvevők.
Sajtóiroda - BZs
