A GTK képzési és kutatási palettájához igazodó módszertani képzések célja egyrészt a szemléletformálás, a korábban megismert és alkalmazott módszertanok új keretekbe helyezése volt, másrészt új kutatási trendek és gyakorlatok megismerése, beépítése az oktatási és publikálási módszertanokba. A kurzusok témájának kiválasztása előzetes igényfelmérések alapján, a tématerületek szakértőinek bevonásával valósult meg. A képzéseken csaknem nyolcvan oktató és PhD-hallgató vett részt.
Az április végén és májusban meghirdetett kurzusok elsősorban az adatelemzés és adatvizualizáció, a publikálást támogató módszertanok, valamint a fenntartható fejlődés témakörét érintették.
Török Áron egyetemi docens (Budapesti Corvinus Egyetem) a szisztematikus irodalomelemzés módszertanát mutatta be, majd a kurzus résztvevői a szisztematikus irodalmi áttekintéseket támogató szoftverrel, a Covidence-szel ismerkedtek meg. Yuriy Bilan professzor (Rzeszów University of Technology) Principles of Transparency & Best Practice in Scholarly Publishing módszertani kurzusán nemzetközi példákon át mutatta be a szakcikkek legfontosabb elemeit és jellemzőit, a lektorálási folyamat fontosabb állomásait. A kurzus a kutatói profilok jelentőségének bemutatásával, a résztvevők kutatói profiljának (ORCiD, GoogleScholar, stb.) létrehozásával zárult. Poór József, az MTA doktora a Hazai és nemzetközi kutatócsoportok, hálózatok kialakítása – tapasztalatok, jó gyakorlatok címmel hirdette meg módszertani kurzusát, ahol többek közt a tudományos kutatás legújabb trendjeiről, köztük a mesterséges intelligencia kutatásban és publikálásban betöltött „etikus” szerepéről is szó esett.
Adatvizualizáció és adatelemzés témakörben a labdarúgás elemzési technikáit az xfbanalytics.hu ügyvezetője, Csernus Attila mutatta be. A Haladó teljesítménymérő metrikák a modern labdarúgásban kurzus résztvevői a legismertebb fociklubok játékosainak teljesítményét mesterséges intelligencia alapú modellekkel elemezték. A DE Informatikai Karának oktatói (Kunkli Roland, Erős Bence Dániel) hálózatvizualizáció és adatvizualizáció (Csoba-Bodonyi Andrea, Bodroginé Zichar Marianna) témakörében tartottak gyakorlatorientált képzéseket. Az oktatások keretein belül a Gephi és a Processing programozási nyelv, valamint a hálózatelemzés alapjait sajátíthatták el a résztvevők.
Az adatvizualizációs órákon a PowerBI és a Tablau szoftverek bemutatására és alkalmazására került sor. Lakatos László Péter egyetemi docens (Corvinus Egyetem) Számviteli munka során alkalmazott módszerek kurzusán a számviteli terület oktatói a pénzügyi kimutatások prezentálásának várható változásait, az akvizíciók számviteli kezelésének lehetséges módjait elemezték. Az ESG és annak szabályzását járta körbe a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. menedzsere, Pákozdi Sándor két módszertani kurzusa. A fenntarthatóság aktuális kérdései: mit jelent az ESG? címmel meghirdetett képzéseken többek közt az EU fentarthatósági jelentéstételét vitatták meg, valamint megvizsgálták az ESG jelentés audit követelményeit, a magyar ESG törvényt, a karbonlábnyom-számítás módszertanát is.
A módszertani képzések kerekasztal-beszélgetésekkel értek végett. Az Együttműködések és képzések szerepe a fenntarthatóságban – felsőoktatási jó gyakorlatok, kihívások és dilemmák beszélgetés résztvevői (Gál Zsuzsa, Obermayer Nóra, Óhegyi Katalin, Berde Csaba, Dajnoki Krisztina) a fenntarthatóság dimenzióiról, a hazai felsőoktatási intézmények helyzetének aspektusairól és a fenntarthatósági képzések szerepéről számoltak be. A Fenntarthatóság megjelenése a számvitelben című kerekasztal-beszélgetés szakértői (Madarasiné Szirmai Andrea, Hegedűs Mihály, Zéman Zoltán, Orbán Ildikó) a gazdasági szabályzás aktuális helyzetéről folytattak élénk eszmecserét.
A Magyar Nemzeti Bank támogatásával létrejött tizenhat kurzust 2024. március 7. és május 31. között bonyolították le.
Sajtóközpont
