A multiplikátor hatás egyfajta sokszorozó hatást jelent. A beruházási multiplikátor azt mutatja meg, hogy a gazdaságba bevitt beruházás összességében mennyi jövedelemnövekedést eredményez. Ebben a tekintetben a Debreceni Egyetem szerepe megkerülhetetlen a régióban – hangzott el szerdán, a Hotel Divinusban rendezett Kelet-magyarországi Gazdasági Fórumon. A találkozó egyik panelbeszélgetése Debrecen és a környező települések fejlődésére, fejlesztésére fókuszált.
Felvezető előadásában Bács Zoltán kancellár kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem ipari parkja – a várost körülvevő többi hasonló beruházáshoz hasonlóan – fontos szerepet tölt be a cívisváros fejlődésében.
- Az intézmény tavaly 49,5 milliárd forintot költött el a Hajdú-Bihar vármegyei cégeknél, amely 44 százaléka az egyetem vállalkozásokhoz eljuttatott forrásainak. Emellett a DE maga is kiterjedt céghálózattal rendelkezik, amely egyedi a hazai felsőoktatásban – sorolta az egyetemi vezető.
Hozzátette: a Debreceni Egyetem 150 millió euró értékben tervez kutatás-fejlesztést megvalósítani a normál költségvetésén belül pályázatok és külső támogatások nélkül a 2025 és 2030 közötti időszakban, ami jól mutatja az intézmény gazdasági erejét.
- Az egyetemeknek van saját gazdasági ereje és hatása is. A felsőoktatási intézmények gazdasági lábnyomával különböző kutatóintézetek is foglalkoznak már, melynek kapcsán nemcsak az egyetemek saját gazdasági tevékenységét érdemes vizsgálni, hanem azt a multiplikátor hatást is, amit a képzésen, a magyar és külföldi szakemberek előállításán keresztül tudunk gyakorolni a vállalkozások működőképességére, felkészültségére, hiszen ez az egyetemek fő szempontja és fő feladata – hangsúlyozta Bács Zoltán.
A külföldi hallgatókkal együtt ma már több mint harmincezren tanulnak a Debreceni Egyetemen, ami új beruházásokat, többek között lakhatási és oktatási célú fejlesztéseket igényel a jövőben. Már elkészültek a Böszörményi úti campusra megálmodott Learning Center II tervei, és új kollégiumi férőhelyeket alalítanak ki a Kassai úti campuson, valamint az egykori Sportkollégium területén a Kartács utcán. Ezekkel együtt összesen 36 beruházást tervez megvalósítani a Debreceni Egyetem a következő időszakban 170 milliárd forint értékben. A Műszaki Kar bővítése mellett gőzerővel folyik a Természettudományi Kar, valamint a Siófok Campus épületének felújítása, de készül a Balásházy tornacsarnoka is. Jelentős fejlesztések történnek az egyetem ipari parkjában is, hamarosan elkészül a Járműlabor, folyamatban van a Sport, Zene és Társadalmi Innovációs Központ, vagyis a SZTÁR Központ kialakítása.
Az előadást követő panelbeszélgetésen a Debreceni Egyetem multiplikátor hatását Herdon István, a XANGA csoport elnök-vezérigazgatója is kiemelte. Hangsúlyozta: Debrecennek szerencséje van, hogy van egy olyan egyeteme, amely fejlesztési és innovációs centrumként működik a környező vállalatok számára.
Az előrejelzések szerint ugyanis 10 év alatt hazánk ipari termelésének súlypontja Kelet-Magyarországra tevődik át, ami a foglalkoztatottak számának és a magánszemélyek jövedelmezőségének emelkedését is eredményezi majd.
Bács Zoltán kancellár ennek kapcsán biztosította a jelenlévőket, hogy a Debreceni Egyetem eddig is és ez után is mindent megtesz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőt képezzen a piac számára. Ezt a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója is alátámasztotta.
- A város és az egyetem összefogása alapbázisa Debrecen működésének. A gazdasági fejlődés, amit a cívisváros véghez vitt az elmúlt években, nem lenne ilyen sikeres, ha az egyetem nem adna megfelelően szakképzett munkaerőt az ide települt vállalkozásoknak – fűzte hozzá Marossy Virág.
Szabó Sándor, a Szinorg Universal vezérigazgató-helyettese a vállalat Debreceni Egyetemhez fűződő kapcsolatáról beszélt, amely mind a közös beruházások és fejlesztések, mind a humánerőforrás-utánpótlás szempontjából is kulcsfontosságú számukra.
A résztvevők egyetértettek abban is, hogy az intézményben tanuló több mint hétezer külföldi hallgató egy jelentős felhajtóerő a szolgáltatások piacán, valamint egy olyan hosszú időre visszanyúló előzmény, amely befogadóvá és sokszínűvé tette az értékalapú várost és erre érdemes építeni a jövőben is.
Sajtóközpont-TB
A Debreceni Egyetem gazdaság- és városfejlesztésben játszott szerepe volt a téma a Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum panelbeszélgetésén. A szerdai esemény felvezető előadásán Bács Zoltán kancellár hangsúlyozta: az intézmény oktatási-kutatási és ipari-innovációs tevékenységével nemcsak kiemelkedő a hazai felsőoktatásban, hanem jelentős teljesítmény-ösztönzőerőt jelent a térség vállalkozásainak.
