Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye, hogy az egyetemnek sikerült végrehajtania az első hatéves intézményfejlesztési tervet. Ennek egyik kulcsa az volt, hogy az új modellben a döntések helyben születhettek meg, az intézmény saját fenntartót és valódi autonómiát kapott.
- A 2021-es modellváltást követően a Debreceni Egyetem volt az első Magyarországon, amely a Munka Törvénykönyve alá helyezte dolgozóit és megalkotta az életpályamodellt. Ennek egyik legfontosabb eleme a bérrendszer reformja volt: azonnali, 80 százalékos béremelést hajtottunk végre az oktatók körében, amelynek 50 százaléka teljesítményalapú lett. Ha a cél a kiváló teljesítmény, akkor ehhez ösztönzőrendszert is kell biztosítani. A bérezés mellett olyan szociális intézkedéseket is tervezünk, amelyek hozzájárulnak a hallgatók és dolgozók életkörülményeihez és jólétéhez – fogalmazott Kossa György a Debreceni Napnak adott interjúban.
Mint elmondta: fontos cél a kollégiumi férőhelyek bővítése, amelynek keretében 600-1000 új férőhelyet hoznának létre a következő években. A tervek szerint szétválasztanák a hallgatók számára fenntartott kollégiumi férőhelyeket az emelt szintű, üzleti alapú diákszállásoktól. Ezen kívül dolgoznak egy idősek otthona vagy idősek parkja kialakításán is, amely elsősorban az egyetemen megöregedett és innen nyugdíjba vonult munkatársak számára nyújthatna megoldást.
Kossa György szerint az egyetem elkötelezett a tehetséggondozás mellett: a fenntartó alapítvány támogatásával az intézmény különböző ösztöndíjakat hozott létre, hogy támogassa a legkiválóbb hallgatókat és kutatókat. Az intézményi finanszírozással kapcsolatban megjegyezte: az egyetem autonómiája lehetőséget teremt arra, hogy gazdaságilag is stabil alapokon álljon, a következő hatéves intézményfejlesztési tervben 48 milliárd forintot szán az alapítvány a tudományos és innovációs tevékenység finanszírozására.
A felfüggesztett Erasmus- és Horizont programokról szólva a kuratórium elnöke kifejtette: ezekben az ügyekben súlyos félreértések vannak, az egyetemek pénzügyi szempontból nem haszonélvezői ezeknek a programoknak, így az ellenük hozott döntések nemcsak rosszak, hanem indokolatlanok is.
- A független, nemzetközi szakértői elemzések is igazolják, hogy a Debreceni Egyetem autonómiája kiemelkedő Európában. Egy nemzetközi szakértői cég által készített elemzés szerint az akadémiai, szervezeti, gazdálkodási és munkáltatói autonómia tekintetében intézményként a Debreceni Egyetem az első két helyen szerepel Európa országrangsorába illesztve, egyetlen területen pedig a nyolcadik helyen áll. Az egyetem érdekérvényesítő képessége messzemenően biztosított, így teljesen megalapozatlan az az állítás, hogy az egyetemek autonómiája sérült volna. Bár a politika az európai források magyar modellváltók előli elzárásával megpróbál beavatkozni az egyetemi autonómiába, ez nem tudta megakadályozni a kutatásokat és az együttműködéseket – hangsúlyozta az interjúban Kossa György.
A nemzetközi együttműködések kapcsán arról is beszélt, hogy a külföldi egyetemek részéről növekvő támogatás tapasztalható. Jelenleg is folynak tárgyalások több kiemelkedő egyetemmel, például az Egyesült Államok legnagyobb agrárképző egyetemével közös agrárprogramról, a Karolinska Intézettel és az Oxforddal való együttműködésről, a legtehetségesebb hallgatók külföldi tanulmányútjainak támogatásáról.
Kossa György hangsúlyozta, hogy az oktatás és kutatás nem lehet vita tárgya, hiszen ez az egyetem működésének alapja. A megfelelő kockázatkezelési rendszerek kiépítése kulcsfontosságú, a szabályozottság, a minőségbiztosítás és a felelős döntéshozatal elengedhetetlen. A Debreceni Egyetem nemcsak oktatási és kutatási intézmény, hanem egészségügyi ellátást is végez, ami további felelősséget és kockázatokat jelent, ezért is elengedhetetlen, hogy a felelős és átgondolt működés minden szinten beépüljön az intézmény kultúrájába.
- A számok egyértelműek: az egyetem soha nem volt ilyen stabil pénzügyi helyzetben, a saját tőkéje több száz százalékkal nőtt, az eszközállománya jelentősen gyarapodott. Mindezt anélkül értük el, hogy részvényeket vagy külső tőkeinjekciót kaptunk volna – kizárólag a saját ingatlanvagyonunkra, tudásunkra és tevékenységünkre építve. Ezért is fontos, hogy a kormányzat tiszteletben tartja és betartja az egyetemekkel kötött szerződéseket. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi működési modell stabilitást, fejlődést és előrelépést biztosít – tette hozzá Kossa György.
A Debreceni Egyetem célja, hogy közelebb vigye az oktatást azokhoz a térségekhez, ahol erre igény mutatkozik. A már meglévő szolnoki és siófoki campusok példája jól mutatja, hogy a megfelelő egyetemi jelenlét nemcsak az oktatás színvonalát emeli, hanem az adott régió gazdasági fejlődéséhez is hozzájárul.
- Fejlesztéseink során nem szórakozóhelyeket vagy nyaralókat építünk, hanem valódi oktatási központokat. Például Siófokon egy új egyetemi campust hozunk létre, amely a régió fiataljai számára biztosít magas színvonalú továbbtanulási lehetőséget. Nem kell több száz kilométert utazniuk egy megfelelő képzésért, hiszen a lehetőség helyben adott lesz – nyilatkozta a fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke.
Kossa György azt is kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem jövője nem néhány évre, hanem évszázadokra szól.
- Hiszem, hogy 500 év múlva is létezni fog, és remélem, hogy az egyetem akkor az 1000 éves jubileumát ünnepli majd. Mi most ennek az alapjait rakjuk le, és az a célunk, hogy a jelenlegi közösség is értse és érezze ennek a jelentőségét – jelentette ki a kuratóriumi elnök.
A teljes interjú elolvasható a Debreceni Nap hírportálon.
Sajtóközpont
A Debreceni Egyetem infrastrukturális fejlesztéseiről, folyamatosan bővülő nemzetközi kapcsolatrendszeréről, kutatási, oktatási lehetőségeiről, valamint a modellváltás eredményeiről is beszélt Kossa György, az intézményt fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke a Debreceni Nap hírportálnak adott interjúban.
