A március 28-29-i program része a Történelmi források a digitális térben: létező modellek, lehetséges megoldások elnevezésű, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem közösen indított kurzusának, amely elsősorban a doktorandusz hallgatókkal ismerteti meg a különböző digitalizált levéltári forrásokat.
A kerekasztal a már létező történelmi adatbázisok megismertetése, felépítésük áttekintése mellett meghívott előadók közreműködésével mutatta be a fontosabb struktúrákat, valamint a programozáshoz használt jelentősebb nyelveket és alkalmazásokat.
- Három hazai egyetem doktori iskolái fogtak össze, hogy a digitális bölcsészet alapjait már elsajátított doktoranduszok megismerhessék szakterületük leginnovatívabb fejlesztéseit, adatbázisait, amelyeket így hasznosíthatnak tudományos kutatómunkájuk során – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Bárány Attila.
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola vezetője kiemelte, hogy a rendezvényen a hallgatóság betekintést nyerhetett olyan eljárásokba, mint az oklevelek, könyvek, kódexek, pecsétek, folyóiratok digitalizálása, közzététele.
- A workshop célja nem pusztán a jelen helyzet áttekintése volt, hanem egyben a lehetséges jövőbeli együttműködések körvonalazása is, amelyekben fontos szerepet játszanak a hallgatók, akik már a mesterséges intelligencia vívmányait felhasználva folytatják kutatásaikat – fogalmazott Hunyadi Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének docense.
A gyakorlatorientált tudományos összejövetel kanadai, francia és lengyel projektek mellett hazai fejlesztésű, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó szoftvereket és adatbázisokat is felvonultatott.
A résztvevőknek az előadásokon túl lehetőségük nyílt első kézből megismerni az Arcanum Kft. és a Monguz Kft. működését és céljait, emellett betekintést nyerhettek a különböző hazai és külföldi könyvtári, levéltári és múzeumi adatbázisok struktúrájába is.
Sajtóközpont - BZs
