A kétéves kutatómunka a tervek szerint januárban indul, a projektre mintegy 400 millió forintot nyertek. A vizsgálódás három külföldi partner bevonásával zajlik, oxfordi, freiburgi és zürichi tudósok dolgoznak majd a Debreceni Egyetem szakembereivel.
A kutatás nem előzmény nélküli, hiszen Székely Tamás két évvel ezelőtt egy angliai kollégájával, Samuel Sheppard bakteriológus professzorral kezdett kollaborálni. Az egyik vezető nemzetközi folyóiratban, a Current Biology-ban publikáltak, vizsgálataik azt mutatták ki, hogy az emberi települések közelében élő madarakban gyakoribbak az antibiotikumokra rezisztens baktériumtörzsek, mint azokban a madarakban, amelyek természetközeli élőhelyeken élnek.
- Az Oxfordi Egyetem elismert kutatója, Samuel Sheppard a bioinformatika szaktekintélye, ő a laborban van elemében, én pedig ökológusként inkább a terepmunkát szeretem. A HU-rizont projektünkben az ökológia és a mikrobiológia tudományterülete fonódik majd össze, ami nagyon izgalmas lesz. Vannak már vizsgálatok, tehát nem teljesen ismeretlen a terület, de amit mi szeretnénk csinálni, azzal még nem foglalkoztak, vagyis hogy egy adott madarat a vonulás útján végigkövetve megnézni, mi történik a benne lévő baktériumokkal. Terveink között szerepel, hogy a fészkelési időben befogunk partimadarakat a skandináv fészkelőterületükön, ráteszünk egy jeladót és a jeladó segítségével követjük, miként vonul át Magyarországon keresztül és jut el Afrikába. A vonulási útvonala mentén pedig befogásokkal és mintavételekkel ellenőrizzük, milyen és mennyi baktériumot szállítanak egyik helyről a másikra. Mindez elég nagy kihívás tudományos szempontból, viszont az eredmények jelentősek lehetnek, mert így terjedhet például a madárinfluenza – osztotta meg Székely Tamás, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék egyetemi tanára.
A kutatás célkeresztjében a vonulómadarak, azon belül is főként a partimadarak állnak, hiszen ezek kontinentális méretekben terjeszthetik a betegségeket.
Székely Tamás kiemelte: az elnyert pályázat nem csak az ő sikere, hanem az egész egyetem, a TTK sikere is, hiszen rengeteg támogatást kapott és kap az intézménytől, a kartól, aminek hála ott lehet a szakterülete élvonalában.
A Debreceni Egyetem professzora 1988-ban kezdett partimadarakkal foglalkozni, az Élvonal kutatási programba is beválogatott, ez év elején lezárult ötéves projektjében is lilék, cankók és rokonfajaik szaporodásának ökológiai, demográfiai és genetikai jellemzőit vizsgálta. A kutatómunka során 45 cikket publikált kollégáival vezető tudományos folyóiratokban, az Élvonal programjukat a napokban maximális pontszámmal kiváló minősítéssel értékelte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
A Debreceni Egyetem öt pályázatát támogatja a modellváltó felsőoktatási intézmények nemzetközi léptékű kutatásaihoz kapcsolódó HU-rizont program, a 112 beérkezett pályázatból nemrég hirdették ki a 30 nyertest.
Fotó: Oliver Krüger
Sajtóközpont
