„Nem mind Arany, ami fénylik” - Arany János és kora: a 19. századi Magyarország címmel rendeztek kétnapos konferenciát a Debreceni Egyetemen a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából.
Budapestről, Szegedről, Pécsről és Miskolcról is érkeztek fiatal doktoranduszok és MA-hallgatók a Debreceni Egyetemen megtartott kétnapos Arany Jánosról szóló konferenciára. A tanácskozást az Arany-emlékévvel összefüggésben rendezték meg csütörtökön és pénteken.
Imre László, a Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet professor emeritusa nyitóbeszédében kiemelte, hogy míg a legtöbb konferenciát intézményi szinten „felülről” kezdeményezik, addig ezt a kétnapos alkalmat a fiatalok hívták életre. A rendezvényt ugyanis Bényei Péter, a DE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet egyetemi docense és a DE Irodalomtudományok Doktori Iskola hallgatói szervezték a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ), a Járom Egyesület, a Hatvani István Szakkollégium támogatásával, illetve a DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, valamint a Kommunikációs- és Médiatudományi Tanszék segítségével.
- Érdekesség, hogy a konferencián nem csak Arannyal foglalkoznak az előadók, mivel Arany János rendkívül sokarcú személyiség, és a költő megértéséhez szükség van arra, hogy jobban megismerjük a kort, amiben élt, illetve azt, hogy mások hogyan is vélekedtek róla – tette hozzá a professor emeritus.
- Arany Jánosban a szabadságharc elbukása után benne volt az indulat, de nem írt róla verset. Nem úgy, mint Vörösmarty Mihály, aki ugyanaznap írta meg a Setét eszmék borítják..., valamint az Átok című költeményeit – mondta S. Varga Pál, a Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet intézményigazgatója plenáris előadásában. Az egyetemi tanár A kollektív trauma reprezentációja Arany János lírájában címmel mutatta be, hogy az 1849 utáni időszakot a düh helyett a gyász ihlette a költőnél, akinek a lírájában válságjelenséget olvashatunk ki. Erre utal többek között az „Én jobbik részének” elsorvadásáról írott sorai, amelyek a Letészem a lantot című művében egészen pontosan így hangzik: „Belőlem a jobb rész kihalt”.
Bihary Gábor, a DE Irodalomtudományok Doktori Iskolájának hallgatója Gozsdu Elek novelláinak sajtómegjelenései című előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a nemiség kérdéseire és az új pozitivista ismeretekre vonatkozó diskurzusok áthatották a novellákat, ezért elsősorban arra kereste a választ, hogy az olyan lapokban, mint például a Koszorú, a Fővárosi Lapok, vagy a Magyar Bazár, milyen nyomait találjuk ezeknek a diskurzusoknak.
De nem csupán Arany János 200 éves születésnapjára emlékezünk 2017-ben, hanem többek között az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésre is – hangsúlyozta előadásában Váradi Katalin (DE BTK). A hallgató felidézte, hogy a kiegyezést számos vita kísérte, támogatói és ellenzői egyaránt használtak fel jogi-történeti érveket álláspontjuk igazolására. Az előadás során ezek közül a sajtóban megjelent, az állami szuverenitás körüli disputára és a külpolitikával kapcsolatban felmerülő kérdésekre helyezte a hangsúlyt.
Sajtóiroda - SBD
