Debrecenben 1914 áprilisában adták át az Auguszta szanatóriumot, hogy a kor legkorszerűbb ellátását biztosítsa a régió tuberkulózisban szenvedő betegeinek. A szanatórium és az egy évvel korábban, 1913-ban alapított járóbeteg-ellátó, a jelenlegi tüdőgondozó elődjének munkatársai szoros együttműködésben dolgoztak. Tevékenységüknek köszönhető, hogy a tbc a régióban is ritka betegséggé vált a 20. század végére. Ez pedig lehetővé tette, hogy a szakemberek az úgynevezett aspecifikus tüdőbetegségekre, így a tüdőrákra, asztmára és COPD-re fókuszáljanak. A folyamatos szakmai fejlődés eredményeként az egyetemen 25 évvel ezelőtt, 1999-ben létrejött az önálló Tüdőklinika. Az intézmény mára a cisztás fibrózis és az intersticiális tüdőbetegség (ILD) vonatkozásában is regionális központként működik.
- Jelenleg a légzőszervi infekciók mellett többek között az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD és az intersticiális tüdőbetegség, az ILD, valamint a tüdőrák jelenti a legnagyobb kihívást szakmánkban. A gyakori kórképeken túl azonban fontosnak tartom, hogy kiemelkedő szakmai munka folyik a ritka tüdőbetegségek területén is. Napjainkban a tüdőgyógyászat, így a klinikánkon végzett munka is dinamikusan fejlődik köszönhetően a tudományos-technikai fejlesztéseknek, melyek a prevenció, a diagnosztika és a terápia minden szintjén új megoldásokat hoztak. Az új, innovatív gyógyszerekkel, eszközökkel, digitális megoldásokkal egyre többet tudunk tenni betegeink egészségéért – mondta a hirek.unideb.hu-nak Horváth Ildikó egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinika igazgatója.
A konferencia ünnepélyes megnyitóján Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke méltatta a Tüdőgyógyászati Klinika munkatársainak kiemelkedő szakmai tevékenységét és a koronavírus-járványban nyújtott önzetlen gyógyító munkáját.
- A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnökeként feladatomnak tekintem az egész egyetem megismerését. Ezért látogattam el minden klinikára, így a Tüdőgyógyászati Klinikára is. A látottak és a klinika munkatársai már akkor meggyőztek arról, hogy a tüdőgyógyászat kiemelkedő intézményében járok, ahol a legfőbb cél, hogy a lehető legjobb ellátást biztosítsák a betegeknek. Jó közösséget alkotnak, amely felkészült a kihívásokra is, bizonyítja ezt a COVID-járvány alatti helytállásuk is – emelte ki Kossa György, a GTIDEA kuratóriumi elnöke.
Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke, rektorhelyettes, köszöntőjében többek között azt hangsúlyozta, hogy a Tüdőgyógyászati Klinika munkatársainak a koronavírus-járvánnyal összefüggő áldozatkész szerepvállalása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Debreceni Egyetem Klinikai Központja az ország kiemelkedő eredményekkel bíró COVID-ellátóhelyévé vált. A professzor bejelentette: a klinikán a közeljövőben több fejlesztés is megvalósul, hamarosan új tüdőgyógyászati részleg és szubintenzív osztály kezdi meg működését, mely jelentősen hozzájárulhat az intézmény töretlen szakmai fejlődéséhez és regionális centrumszerepének további erősödéséhez.
- A fejlesztések nemcsak a klinikai betegellátást, hanem az oktatás és a kutatás további fejlődését is szolgálják majd, hiszen a Tüdőgyógyászati Klinika és Tanszék szakemberei az egyetemi feladatkörnek megfelelően ezeken a területeken is jelentős tevékenységet végeznek. Az eredményes munkát segítik a szakmai együttműködések, például az Országos Korányi Pulmonológiai Intézettel kialakított szoros szakmai kapcsolat - fejtette ki Szabó Zoltán, a Klinikai Központ elnöke.
A debreceni tüdőgyógyászat 110. és a klinika megalapításának 25. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos konferencia résztvevői felidézték az elmúlt évtizedek eredményeit, legnagyobb kihívásait, illetve megvitatták a tüdőgyógyászat legfrissebb diagnosztikai és terápiás lehetőségeit és vázolták a jövőbeli terveket.
Sajtóközpont - CzA
