- Nem akármilyen 100 év volt ez, hiszen az akkori, négy szobában elhelyezkedő gyűjtemény mára könyvtárbirodalommá nőtt, a kezdeti 10 ezer kötet helyett ma már 6 milliós állomány áll ingyenesen a látogatók rendelkezésére – idézte fel a kezdetek óta eltelt évtizedek leglátványosabb eredményeit Jávor András. Az oktatási rektorhelyettes köszöntőjében kiemelte: az egyetem és a könyvtár harmonikus együttműködése bizonyítja, hogy egy nagy oktatási intézmény nem létezhet minőségi könyvtár nélkül.
– Debrecenben nehéz történelmi korban alapították meg a Református Kollégiumot, és alig több mint 100 évvel ezelőtt ugyancsak rendkívüli időszakban jött létre az egyetem, amelynek töretlen fejlődése, a könyvtár megalapítása a biztosíték arra, hogy a következő évszázadokban is folytatódhat az a színvonalú oktatás, amely megerősítheti az intézményt régióvezető szerepében – fogalmazott Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke.
Az ünnepségen Bartha Elek oktatási rektorhelyettes az olvasók, a hallgatók és a kutatók szemszögéből idézte meg könyvtári emlékeit, őszintén bevallva azt is, hogy élt a „megbocsátás hete” lehetőségével, és néhány kötetet most hozott vissza büntetlenül a könyvtárba. Ahogy fogalmazott: a könyvtár működése az oktatás-kutatás szempontjából egyaránt létkérdés az egyetem számára, így elengedhetetlen, hogy az intézmény a jövőben is minél magasabb színvonalon biztosítsa az utánpótlás képzését.
Az ünnepségen Csűry István emlékérmet vehetett át Virágos Márta, a DEENK korábbi főigazgatója, Egyetemi és Nemzeti Könyvtárért Emlékéremmel jutalmazták Imre László akadémikust, az egyetem egykori rektorát és Szöllősi János biofizikus egyetemi tanárt. Az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár centenáriuma alkalmából emléklapot vehetett át hosszú éveken át kimagasló szakmai és vezetői munkájáért az intézmény több munkatársa: Antal Zoltánné, Barta Sándorné, Berényi Ernőné, Gibárti Csabáné, Gomba Szabolcsné, Korompay Gáborné, Lévay Botondné, Pongor Gyuláné és Varró Tiborné.
– A gyűjtemény, a várossal, a régióval és az országgal kialakult partnerség, a bővülő nemzetközi kapcsolatok olyan pillérek, amelyeket örököltünk, de amelyekre alapozva a jövőben is tudunk kimagasló szolgáltatást nyújtani a hallgatók, az oktatók és a hozzánk érkező kutatók számára – mondta Karácsony Gyöngyi. A főigazgató a közeli-távoli jövő feladati közül kiemelte a gyűjtemény határainak tágítását, az innovációt, a szolgáltatás hatékonyságának növelését, a kutatómunka még erőteljesebb támogatását, valamint az archiválás és digitalizálás fontosságát. – A könyvtár olyan hely legyen a jövőben, ahol mindenki inspiráló környezetet talál az oktatás, a kutatás is kikapcsolódás területén egyaránt. Feladatunk az új könyvtár fogalmának definiálása – körvonalazta a terveket Karácsony Gyöngyi.
– Egy egyetem életében nem lehet figyelmen kívül hagyni a könyvtárat, ahol az aktuális feladatok megoldása mellett a jövő fejlesztése is kiemelkedő cél. Ennek gazdasági hátterét megerősíteni nem csak intézményi, hanem nemzeti feladat is – hangsúlyozta Bács Zoltán kancellár.
Az ünnepi program zárásaként „100 év tükrében” címmel a könyvtár történetét ismertető kiadványt mutattak be a Nagyolvasóban, ahol kiállítás is nyílt a centenárium alkalmából.
- Az egyetem könyvtára mindig nyitott volt abban, hogy a múltra építkezve a jövőnek teremtsen dolgokat. Az első száz év bebizonyította, hogy ez az intézmény felkészült arra, hogy a változásokat követve megfeleljen az igényeknek, kihívásoknak, akár újabb 100 esztendő elteltével is – jelentette ki kiállítás-megnyitójában Csernoch László tudományos rektorhelyettes.
Sajtóiroda - BZs
