A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara 2019-ben ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját, a jubileum alkalmából indították útjára A Tudomány Napja a TTK-n című rendezvénysorozatot, melyet minden évben a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan szerveznek meg. Idén november 10-én, szerdán tartották a rendezvényt a járványveszély miatt hibrid módon: a délelőtti előadásokat online, míg a délutáni párhuzamos szekciókat az egyes intézetekben személyes jelenléttel.
Kun Ferenc dékán köszöntőjében kiemelte, hogy a TTK-n a képzési tevékenység világszínvonalú kutatómunkára épül, amibe igyekeznek bevonni a hallgatókat is.
- A karon működő kutatócsoportok az elmúlt években több milliárd forint támogatást nyertek el, és a fejlesztések révén a kutatási infrastruktúra hazánk legjobbjai közé került. A TTK-n a felfedező alapkutatások és az innovációt célzó alkalmazott kutatások szimbiózisban működnek – hangsúlyozta a dékán. Kun Ferenc hozzátette: a tudomány napi rendezvény célja, hogy a kar oktatói és kutatói jobb rálátást kapjanak egymás tudományos tevékenységére, ezzel is elősegítve a közös, akár multidiszciplináris kutatások létrejöttét.
A kari előadások előtt, a rendezvény nyitányaként szereplő plenáris előadásra idén Jakab Ferenc virológus professzort, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetőjét kérték fel, aki A járványok kora - honnan és hogyan indulhat el egy világjárvány? címmel mutatta be az érdeklődőknek a rendkívül aktuális téma aspektusait.
A professzor Joshua Lederberg Nobel-díjas kutató gondolatával kezdte előadását, miszerint: „Vannak, akik azt hiszik, hisztérikus vagyok, de katasztrófák várnak ránk. Evolúciós versenyben élünk a mikrobákkal, baktériumokkal és vírusokkal. Nincs garancia arra, hogy mi leszünk a túlélők”.
A virológus felidézte, hogy a 60-as években a kutatók azt gondolták, hogy leszámoltak az összes fertőző, világjárványt okozó vírussal, és ezentúl már csak az olyan betegségekkel kell megküzdeniük mint a rák, vagy a különböző kardiovaszkuláris megbetegedések, a valóságban azonban csak ezután kezdődött a járványok kora.
- Napjainkban repülőgépen átszállással három nap alatt meg lehet kerülni a földet, ez rövidebb, mint a legtöbb vírus inkubációs ideje, azaz a világ bármely pontjára el tudjuk juttatni a cseppfertőzéssel terjedő vírusokat – hangsúlyozta a szakember.
Jakab Ferenc előadásában kiemelt figyelmet szentelt a zoonozisoknak, azaz a természetes úton gerinces állatokról emberre terjedő fertőzéseknek, amelyek jelentős szerepet játszanak az először még csak lokális, majd akár az egész világra kiterjedő járványokban. Kifejtette, hogy ezeknek a vírusoknak a terjedését segíti az emberek és állatok mozgásterének a bővülése, az élelmiszer-feldolgozásban és fogyasztásban történt változások, a növekvő népesség és az urbanizáció, a mezőgazdaság és az erdőirtás, a klímaváltozás, valamint az állat- és vektorpopulációk eloszlásának változása. Példaként hozta Brazíliát, ahol 4 % erdőirtás 50%-kal növelte a malária előfordulását, mert jobban tudtak szaporodni a terjesztő szúnyogfajok.
Rámutatott, hogy a zoonotikus fertőzések terjedése miatt ma már rutinszerűen ismerik fel itthon is a Nyugat-nílusi lázat, újabb területekre terjed át a Kullancs-encephalitis vírus, illetve Európában is megjelent az olyan magas halálozási aránnyal járó megbetegedés, mint a Krími-kongói vérzéses láz. Kitért rá, hogy ezeknek a vírusoknak a kutatásában a biológia szerepe kiemelkedő, ugyanis az állatok vizsgálatával előre lehet vetíteni bizonyos zoonotikus betegségek terjedését.
A járványok kitöréséről szólva kifejtette, hogy nagyon összetett és bonyolult folyamat, mire egy vírus képes lesz egyik fajról a másikra átterjedni, ugyanakkor az emberek és az állatok egyre komplexebb együttélése elősegíti ezt, ezért is nagyon lényeges az érintett állatok, például denevérek, szúnyogok megfigyelése.
A jövőről szólva Jakab Ferenc bemutatta a WHO listáját, melyen időről időre azokat a betegségeket és kórokozókat szerepeltetik, amelyekhez kapcsolódóan növelni kell a kutatási aktivitást potenciális járványügyi jelentőségük miatt. A lista utolsó helyén mindig az X betegség áll, amely egy ez idáig ismeretlen, azonban súlyos nemzetközi járványt okozhat.
- A X-betegség ellen küzdünk most is, szerencse, hogy ismertük a koronavírusokat előtte is – fogalmazott a professzor, hozzátéve, hogy ez a pandémia az első igazi főpróbája egy nagy világjárványnak, hiszen az elmúlt száz évben, mióta modern orvosi eszközök vannak, nem volt ilyen nagyságú. A teendőkről szólva a megelőzésre hívta a figyelmet, hiszen elképesztő mértékben feltérképezetlen vírusbank van a természetben, az emberiség a mintegy 1,6 millió vírus mindössze 0,1 %-át ismeri, és csak a stabil ökoszisztémák és a fenntartható jövő jelent védelmet, hiszen a járványok megelőzése kéz a kézben jár a klímaváltozás elleni küzdelemmel.
Jakab Ferenc előadásában beszélt a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont vezetésével létrehozott Nemzeti Virológiai Laboratórium tevékenységéről is kiemelve a koronavírus elleni küzdelemben játszott szerepét. Emellett a 4-es Biológiai Biztonsági Szintű Laboratóriumban (BSL-4) kutatják az európai ebolaszerű filovírust, 2021 júliusában sikerült denevérből infektív vírust izolálniuk, ez volt Magyarország első BSL-4-es kórokozója. A professzor előadása végén beszámolt a COVID elleni új fejlesztések pillanatnyi állapotáról, amelyben többek között a Debreceni Egyetem kutatóival is együttműködnek.
A plenáris előadást követően a TTK intézetei mutatták be kutatási porfóliójukat. Barta Zoltán egyetemi tanár, intézetigazgató Molekuláktól az ökoszisztémákig: kutatások a Biológiai és Ökológiai Intézetben címmel tartott előadást, a Biotechnológiai Intézet kutatásairól Az innovatív biotechnológia aktuális kihívásai - és a Debreceni Egyetem válaszai címmel Domonkos Dávid tudományos főmunkatárs, intézetigazgató beszélt. Csarnovics István egyetemi docens, a Fizikai Intézet intézetigazgató-helyettese Fizika és Technológia, míg Szabó Szilárd professzor, a Földtudományi Intézet intézetigazgatója #ezisföldtudomány címmel tartott előadást. Barangolások: koordinációs kémia, reakciómechanizmusok és aerogélek címmel Fábián István egyetemi tanár ismertette a Kémiai Intézet kutatásait, végül Vincze Csaba egyetemi docens, intézetigazgató a Matematikai Intézet kutatásait tekintette át. A rendezvény délután az intézetekben folytatódott, a helyi szekciókban a tanszékek rövid figyelemfelhívó előadásokban mutatták be a szakdolgozati, diplomamunka és OTDK-ra javasolt témáikat a hallgatóknak.
A Tudomány Napja a TTK-n „A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében” című, EFOP-3.4.3-16-2016-00021 azonosító számú projekt keretében valósult meg.
Sajtóiroda - TPL
Jakab Ferenc virológus, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetője tartott plenáris előadást a Természettudományi és Technológiai Kar tudomány napi rendezvényén. Az eseményen a kar intézetei és tanszékei átfogó képet adtak a TTK-n folyó kutatásokról.
