A megnyitón Szerepi Sándor, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar (DE GYGYK) oktatási dékánhelyettese elmondta: a Lippai Balázs Roma Szakkollégium megalakulása előtt csak időnként kaptak támogatást a kar roma származású hallgatói.
- Azóta a helyzet gyökeresen megváltozott, a hallgatókat nemcsak a tanulásban, hanem a végzést követő munkavállalásban is segítik. Az utóbbi szerinte azért is fontos, mert még ma is tapasztalható előítéletesség a cigány értelmiségiekkel szemben. A Lippai Balázs Roma Szakkollégiumnak is köszönhetően mára már több mint 100 roma fiatal szerzett diplomát a GYGYK-n – tette hozzá.
Ulicska László, a Belügyminisztérium Felzárkózásért és Társadalmi Integrációért Felelős Helyettes Államtitkárság osztályvezetője arról beszélt, hogy az országban működő 11 roma szakkollégium segítségével évente 70-80 roma származású szakkollégista hallgató végez el valamilyen felsőoktatási intézményt, ami hatalmas előrelépés.
– Óriási szükség van ezekre a szakkollégiumokra, mert nagyban hozzájárulnak a társadalom fejlődéséhez – jelentette ki.
Keményfi Róbert, az egyetem rektori vezetésének képviselője, a Bölcsészettudományi Kar (BTK) dékánja, a Néprajzi Tanszék vezetője hangsúlyozta: az egyetem 2008-2010 óta komoly hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetűek tanulmányainak támogatására, felzárkóztatásukra. Ezen az egyetem alapítványi formában történő működtetése sem változtat, sőt tovább erősödik ez az irány. Kiemelte, hogy a BTK és a GYGYK több programban is közösen kutatja a roma kultúrát.
– A Bölcsészettudományi Karnak nagyon jó, hogy van egy ilyen szakkollégium Hajdúböszörményben. Tudunk támaszkodni az eredményeikre, tudunk szakembert kérni bármilyen roma kérdésben. A Néprajzi Tanszéknek is nagyon fontos az együttműködés, mert a roma kultúra a magyar kultúra szerves része – jelentette ki.
Kocsis Fülöp, a kilenc intézményt tömörítő Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat elnöke, érsek-metropolita beszédének középpontjába az elkötelezettség szó értelmezését állította. Úgy vélte, hogy a szakkollégiumok elkötelezettségükkel segítik az együttélést, ezáltal hozzájárulnak a társadalom szegregációból való „gyógyításához” is.
Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere szerint a cigány és a magyar közösség tagjai csak egymás tiszteletben tartásával tudnak együttélni, le kell küzdeni az előítéleteket.
- A város önkormányzata ezután is minden tőle telhető támogatást megad az intézménynek – fogalmazott.
Biczó Gábor, a GYGYK tudományos dékánhelyettese, vezető tanára a Lippai Balázs Roma Szakkollégium történetét mutatta be, majd a témához kapcsolódó további tudományos előadások hangzottak el. A nap végén cigánybált tartottak.
Sajtóközpont - OCs
