Az eseményen kiemelték: a Zöld Kódex a 2023 és 2026 közötti időszakra vonatkozóan határoz meg komoly és összetett elvárást és feladatrendszert. A készítők szeretnék, hogy Debrecen sikeresen pályázzon az Európa Zöld Fővárosa címre, melynek alapdokumentuma lesz ez a program. Papp László, Debrecen polgármestere hangsúlyozta, a rendezvény célja az egyeztetés, mely során akár a program hiányosságaira is fel lehet hívni a figyelmet.
- A Zöld Kódex előkészítése tavaly tavasszal kezdődött, ahogyan a benne lévő egyes intézkedések közül több megvalósítása is. Ezt a programot nem csak a szakemberek, az élet is írja, ezért indítottuk már el korábban a Civaqua-programot, a faültetéseket, a véderdősítéseket vagy a Környezeti Ellenőrző Rendszer fejlesztését. Ezek is jól mutatják, hogy a megvalósítás a mindennapjaink részét képezi – sorolta Papp László, egyúttal köszönetet mondott a Debreceni Egyetem tudományos közösségének a munkájáért.
2019-ben a városvezetés elhatározta, magasabb szintre emeli a környezetpolitikát.
- A megkezdett munka egyik célja volt, hogy egy cselekvő közösség jöjjön létre. Megalakult a Zöld Munkacsoport, melyhez csatlakozott a Debreceni Egyetem és a Future of Debrecen mozgalom – tájékoztatott Balázs Ákos városüzemeltetésért és a zöld ügyekért felelős alpolgármester. Balázs Ákos aláhúzta: Debrecen egy tudásalapú város, amely büszke hagyományaira, egyúttal keresi az innovációs lehetőségeket is, ebben a folyamatban pedig fő partnere a Debreceni Egyetem.
A Zöld Kódex szerkesztője, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar professzora, Szűcs István is ráerősített, hogy ez a környezetvédelmi program soha nem lehet kész, dinamikusan kell értelmezni.
- A stratégiai dokumentum folyamatos felülvizsgálatot igényel annak érdekében, hogy a tervezett intézkedések alkalmazkodjanak a környezet változásaihoz. Csak akkor lehet sikeres ez a kódex, ha közösségi részvétel mellett formálódhat – jelentette ki az egyetemi tanár.
Hamecz Orsolya okleveles természetvédelmi mérnök, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Zöldterületi Osztály vezetője, társszerkesztő rámutatott: a Zöldterületi Osztály kifejezetten a megvalósíthatóság biztosítása szempontjából vett részt a Zöld Kódex kidolgozásában. A munkájuk célja, hogy az 50 intézkedés a gyakorlatban is létrejöjjön.
A Zöld Kódex témacsoport-vezetői is bemutatták az egyes területek kidolgozásának menetét, s az abban közreműködő szakértőket. A települési környezet tisztasága, a hulladék- és zöldfelületgazdálkodás kapcsán a DE Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet, Környezetgazdaságtan Tanszék képviseletében Bauerné Gáthy Andrea egyetemi docens szólalt fel. A vízrajz és települési vízgazdálkodás kapcsán Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja mondta el a legfontosabbakat. A közlekedés és energetika témakörben Husi Géza, a Műszaki Kar dékánja adott rövid tájékoztatást. A levegőtisztaság, zaj és rezgés elleni védelem kapcsán a Természettudományi és Technológiai Kar tanszékvezetője, Kéki Sándor mutatta be a részleteket. Lengyel Szabolcs tudományos tanácsadó, az MTA doktora a természetvédelem, biodiverzitás és szemléletformálás kapcsán osztott meg lényegi információkat, míg Schwarcz Tibor okleves környezetkutató a környezetveszélyeztetés elhárítása vonatkozásában szolgált tudnivalókkal.
A folytatásban az egyeztetés résztvevői osztották meg észrevételeiket, illetve tettek javaslatokat. Többek között további kerékpárutak kialakítását kezdeményezték, illetve az erdőspusztákkal, a vízgazdálkodással vagy épp az élővilág sokszínűségének védelmével kapcsolatban is érkeztek ötletek.
Fotók: DMJV
Sajtóközpont - KSzD
