Az ebből az alkalomból tartott ünnepségen Husi Géza, Debreceni Egyetem Műszaki Karának (DE MK) dékánja az intézmény történetéről elmondta, hogy kezdetben Felsőfokú Építészeti Technikumként, aztán az Ybl Miklós Műszaki Főiskola részeként, később a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Karaként, 2000-től pedig a Debreceni Egyetem Műszaki Karaként működnek.
– Az elmúlt fél évszázadban hatalmas fejlődésen ment keresztül a debreceni műszaki képzés. Például hallgatóink létszáma az akkori 80-ról mostanra 3 100-ra emelkedett, míg az oktatóké 100-ra nőtt. 1 100 külföldi hallgatónk 135 országból érkezett - ismertette a dékán.
Husi Géza kifejtette: az Ótemető utcai campus új épületszárnyakkal és vállalatok által felszerelt és patronált műhelyekkel is gyarapodott. Mivel a Debrecen iparosítása miatt egyre nagyobb szükség van mérnökökre és jelentkezőkből sincs hiány, a korábbi udvar nagyrészét is beépítik. Az ezekben a hónapokban készülő két emeletes új oktatási épületet a járműipari tanszékek kapják majd meg. Tervbe vették a még fel nem újított épületrészek korszerűsítését is.
Az oktatás szerkezete is sokat fejlődött az elmúlt 50 évben, ma például kilenc szakon kínálnak képzési lehetőségeket alap és mesterfokon, sokat angol nyelven is. Szinte minden nagyobb debreceni vállalatnál, összesen 13 kihelyezett tanszékük működik, melyek költségeit a cégek vállalták magukra. Sokféle szakirányú továbbképzést is biztosítanak - emelte ki a kari vezető.
– Egyik legfontosabb célunk a gépészeti doktori iskola létrehozása. Szeretnénk Kelet-Közép-Európában regionális tudásközponttá válni és így működni tovább – jelentette ki Husi Géza.
Arról is beszélt, hogy mivel a jelenlegi campust kezdik kinőni az egyetem Vezér utcai ipari parkjában is építkeznek, ahol novemberre Járműipari Központot hoznak létre. Annak a terveit is a kar hallgatói, oktatói készítették – tette hozzá a dékán.
Az egykori hallgatók nevében Abaffy Zoltán és Magyar János kapott szót.
– A diploma megvédését követően meglepődtünk azon, hogy a műszaki tudásunk milyen kevés, a szakmai érvényesüléshez. Rájöttünk, hogy nélkülözhetetlen például még a pszichológiai, az antropológiai, a gyógypedagógiai tudás, a gondolatolvasás és a jövendőmondó képesség. Pályafutásunk során megtanultuk, hogy sok mindenből lehet tanulni, a szakmai kudarcokból a legtöbbet. Megtanultuk, hogy nincsennek csúnya házak, csak a fák még nem nőttek meg – fogalmazott Magyar János.
– Itt sokat tanultunk, sokat kaptunk, sok, sok szeretet vett bennünket körbe. Talán még az is lehet, hogy egymást is szerettük, amit az is mutat, hogy mind az építészek, mind a gépészek kellő gyakorisággal látni akarják egymást. Az 1974-ben végzett építész és építőgépész évfolyam az elmúlt 50 évben a főiskolán tanultakhoz híven igyekezett emberi tartásában olyan példát mutatni, mely példa lehet a soron következő nemzedékeknek is – hangsúlyozta Abaffy Zoltán.
Sajtóközpont - OCs
