Új esély az életre – a transzplantáció múltja, jelene és jövője

Magyarországon már több mint 13 ezer szervátültetést végeztek, melyek nagy része vesetranszplantáció. Az eredmények bemutatása mellett a közös mérlegelésre és a jövő feladatainak kijelölésére is lehetőséget ad a Magyar Transzplantációs Társaság csütörtökön kezdődött háromnapos kongresszusa, amelyet idén a Debreceni Egyetem Transzplantációs Tanszéke szervezett Hajdúszoboszlón.

Debrecenben 1991. június 27-én Asztalos László sebész főorvos vezetésével végezték el az első veseátültetést. Az első élődonoros transzplantációt pedig 2010-ben hajtották végre az intézményben. 

-    A transzplantáció fejlődése lenyűgöző, hiszen ma már korábban szinte elképzelhetetlen szervátültetések is megvalósulnak, esélyt adva a betegeknek egy új életre. A szakemberek tudása és elhivatottsága tiszteletre méltó és példaértékű, de nem feledkezhetünk meg a donorokról sem, sem azokról, akik haláluk után segítenek másokon, sem az élődonorokról, az ő önzetlenségükről. Meggyőződésem, hogy mindazok, akik ebben a folyamatban tudásukkal, munkájukkal vagy adományozóként részt vesznek, egy rendkívül fontos és megtisztelő küldetést teljesítenek. A Debreceni Egyetem, a Klinikai Központ és az Általános Orvostudományi Kar nevében is mondhatom, hogy ezt a kiemelkedő jelentőségű tevékenységet a jövőben is elkötelezetten támogatjuk – jelentette ki köszöntőjében Bács Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem rektora a Magyar Transzplantációs Társaság XXVII. kongresszusának csütörtöki megnyitóján.

A vesetranszplantációs osztályt Asztalos László nyugdíjba vonulását követően 2013-ban Nemes Balázs egyetemi docens vette át, akit ugyanebben az évben az újonnan megalakult Szervtranszplantációs Tanszék vezetőjének is kineveztek. Az intézményben az eltelt harmincöt évben több mint 1300 veseátültetés történt, a transzplantációs centrum az ország meghatározó központjává vált. 

-    A debreceni vesetranszplantáció története a kitartó, következetes és magas szakmai színvonalon végzett munka története. Az elmúlt 35 év eredményei ugyanakkor kötelezettséget is jelentenek a jövőre nézve, melynek egyik kiemelkedő feladata a vidéki egyetemi transzplantációs centrumok szerepének további erősítése a szervkivételi tevékenységben. Az egyetemi és szakmai vezetés támogatásával olyan együttműködési és szakmai modell kialakítása előtt állunk, amellyel lehetővé teheti, hogy a debreceni, pécsi és szegedi sebészek a jövőben önállóan végezzenek elhunyt donorokból történő májkivételeket is. Ez a hazai transzplantációs rendszer fejlődésének fontos állomása lehet, amely erősítheti a vidéki egyetemi centrumok szakmai önállóságát, javíthatja a szervkivételi tevékenység szervezettségét, és hosszabb távon hozzájárulhat a szervátültetés lehetőségeinek további bővítéséhez – hangsúlyozta Szabó Zoltán professzor, a Debreceni Egyetemi Klinikai Központ elnöke. 

Németh Norbert professzor, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja azt hangsúlyozta, hogy a betegellátás, az oktatás és a kutatás területén jól látszik az a szoros, egymást kölcsönösen támogató együttműködés, amely jelentős szerepet játszott a debreceni transzplantációs tevékenység fejlődésében és eredményességében is.

-    Meg kell említeni a kísérletes transzplantációs modellek kidolgozását, a magas színvonalú klinikai és transzlációs kutatásokat, valamint az ezekre is épülő oktatási tevékenységet. Nagy öröm számomra, hogy a szervtranszplantációs tudásanyag átadása az orvosképzésben egyre jelentősebb szerepet kap, hamarosan Nemes Balázs egyetemi jegyzete is megjelenik magyar és angol nyelven.   Mindez csak széles körű intézményi és szakmai összefogással valósítható meg. Úgy gondolom, hogy az Általános Orvostudományi Kar egyik fontos küldetése az ilyen együttműködések megteremtése és erősítése: a betegellátás, az oktatás és a kutatás egységének biztosítása jegyében – tette hozzá a kari vezető. 

Tóth Dezső, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinika igazgatója, az Általános Orvostudományi Kar Sebészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára szerint fontos hangsúlyozni, hogy maga a transzplantáció csupán a jéghegy csúcsa: a szervkivételtől és -előkészítéstől a műtéten át a posztoperatív gondozásig összehangolt, komplex munkára van szükség. 

-    Ebben meghatározó szerepet vállalnak a tapasztalt sebészek, a fiatal szakorvosok és rezidensek, valamint az ápolók és szakdolgozók. Külön elismerést érdemel, hogy ez a munka a hét minden napján, napi 24 órában zajlik. A Vesetranszplantációs Osztály a Sebészeti Klinikán meghatározó szerepet tölt be a betegellátásban, emellett a szakemberek az oktatás és a kutatás területén is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. A munkacsoport oktatási szerepvállalása és tudományos publikációs aktivitása egyaránt figyelemre méltó. Ezúton is köszönetemet és elismerésemet fejezem ki Nemes Balázsnak és valamennyi munkatársának az áldozatos munkáért, amelynek legfontosabb eredménye, hogy a betegek számára új esélyt és jobb életminőséget biztosít – emelte ki Tóth Dezső professzor. 

A Magyar Transzplantációs Társaság XXVII. kongresszusát a Debreceni Egyetem Transzplantációs Tanszéke szervezte Hajdúszoboszlón. Nemes Balázs tanszékvezető egyetemi docens kifejtette: javultak a túlélési adatok, a sebészi és intenzív terápiás háttér, a diagnosztika, az immunszuppresszió és az infekciókontroll ma már nemzetközi mércével is versenyképes. Mind a négy hazai veseátültető centrumban kiépültek az élődonoros programok. Magyarországon a veseátültetés mellett stabil máj-, szív-, valamint tüdőprogram működik, gyermektranszplantációval és kombinált beavatkozásokkal. 

-    Az elmúlt évtizedekben a magyar szervátültetés nagy utat tett meg, szakmailag felzárkózott a nemzetközi főáramhoz és több tízezer életévet adott hozzá betegek sorsához. Ugyanakkor ma már az is kérdés, hogyan lesz mindez fenntartható, igazságos és tovább fejleszthető mind a betegek, mind a szakemberek számára. Egyre világosabb, hogy a szervátültetés nem csupán orvosi beavatkozás, hanem társadalmi ügy, amelynek sikere a szakemberek mellett a családok, a közösség és az ellátórendszer együttműködésén múlik – mutatott rá Nemes Balázs. 

Hozzátette az idei, háromnapos kongresszusnak a tudományos eredmények bemutatása mellett a közös számvetés is fontos célja. A szakemberek arra is keresik a választ, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit sikerült megvalósítaniuk az elődök által megfogalmazott célokból, és mely területeken van szükség további fejlődésre, előrelépésre a betegek érdekében. 

Sajtóközpont - CzA

Last update: 2026. 11. 12. 16:31