A Debreceni Egyetem (DE) Műszaki Karának (MK) Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó Tudományos Diákköri Konferenciája (TDK) a hallgatók önálló kutatásainak ismertetésére és azok szakmai megvitatására adott lehetőséget. Az építészeti, építőmérnöki, épületgépészeti, gépészmérnöki, járműmérnöki, környezetmérnöki, mechatronikai és mérnökinformatikai, valamint mérnöki menedzsment témájú munkákat szakmai zsűrik értékelték.
A hallgatókat, témavezetőket és zsűritagokat is beleértve idén csaknem 100-an vettek részt a TDK-n, ami rekordnak számít. A programra 63 szerző – köztük 21 külföldi hallgató – összesen 61 pályamunkával jelentkezett, amiket 12 tagozatba soroltak. Az előadásokra 10 perc állt rendelkezésre, amiket 5 perces kérdés-felelet követett.
Lakatos Ákos, a Műszaki Kar tanára, kari TDK-elnök a megnyitón úgy fogalmazott: a konferencián való részvétel lehet az első lépés a tudományos pálya felé, de mindenképpen egy olyan lehetőség, amiből rengeteget lehet tanulni.
- Az elmúlt hónapokban mindannyian egy-egy önálló témán dolgoztatok, amelyet a konzulenseitek segítségével és iránymutatásával bontottatok ki. Kutattatok, méréseket végeztetek, számoltatok, elemeztetek, majd mindezt egy szakmailag egységes dolgozatba rendeztétek és benyújtottátok a konferenciára. Nem kis munka van mögöttetek. Köszönöm a témavezetőknek az időt, energiát és odafigyelést, amellyel segítették a munkát – tette hozzá Lakatos Ákos.
A fenntarthatóság és az erőforrások takarékos felhasználása több kutatásban is hangsúlyosan megjelent. Az egyik előadó például a biohulladékból készült hőszigetelőlemez hőtechnikai tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozott. Egy másik a geotermikus energia hasznosítására alkalmas területet mutatott be. Olyan is akadt, aki a hűtőgépek energetikai hatékonyságát vizsgálta éjszakai üzemeltetési stratégiák alkalmazásával.
A vízfelhasználás és a környezeti terhelés csökkentése ugyancsak több előadás központi témája volt. A kutatások egyebek mellett az ivóvízzel és szürkevízzel működő hidropóniás termesztőrendszerek vízlábnyomának meghatározására, a mikroműanyagok, mikroszálak és detergensek mosóvízből történő eltávolítására, valamint a szürkevíz különböző adszorbensekkel történő kezelésére irányultak.
A robotika és az intelligens technológiák iránt érdeklődők szintén változatos témákkal találkozhattak. Az egyik kutatás a tapintási és erőhatásokat közvetítő visszajelzéssel működő, robotkéz irányítására alkalmas távvezérlő rendszer fejlesztését mutatta be. Emellett szó esett a drónokkal végzett, többféle érzékelőre épülő felmérések alkalmazási lehetőségeiről, valamint arról is, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia térnyerése a mérnöki szakértelem szerepét és fejlődését.
Az építészeti tagozat a helyi örökségre és a mindennapi lakókörnyezetre is ráirányította a figyelmet. A bemutatott kutatások között szerepelt a magyarországi kockaházak kialakulásának, fejlődésének és jelenkori társadalmi szerepének elemzése, a hajdúszoboszlói gyógyfürdő második világháború utáni építészetének feldolgozása, valamint egy történeti jelentőségű hűtőház múltjának feltárása.
Az angol nyelvű pályamunkák között a repülésbiztonság, az elektromos járművek közlekedési zajra gyakorolt hatása és a társrobotok útvonaltervezése is megjelent. A program így az ipari fejlesztések mellett a városi élet, a környezetvédelem és az egészség megőrzéséhez kapcsolódó mérnöki kutatásokból is ízelítőt adott.
Az előadásokat 36 zsűritag értékelte, akik végül 38 dolgozatot javasoltak a jövőre Pécsett sorra kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencia selejtezőjébe.
Érdekesség, hogy egy középiskolás diák, Kalmár Botond, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának 11. osztályos tanulója első helyezést ért el az épületgépészet egyik tagozatában az egyetemisták között.
Sajtóközpont - OCs