A rendezvény fontos előzménye az idén június 4-én szintén széles összefogásban Debrecenben rendezett A magyartanítás szabadsága és lehetőségei című szakmai nap, amely elsősorban az irodalomtanítás kérdéseire összpontosított.
- Ennek az eseménynek szerves folytatása a mostani konferencia, amely a magyartanítás különböző kérdéseit elsődlegesen az anyanyelvi nevelés szempontjából helyezi fókuszba, elősegítve az eszmecserét a közoktatásban és a tanárképzésben oktatók között, olyan pedagógusok részvételével, akik a tanítás mellett kutatják is az anyanyelvi nevelés módszereit, hiszen régóta meglévő törekvésünk, hogy a helyi eredményeket együtt fordítsuk a nyelvoktatás megújításának szolgálatába – mondta köszöntőjében Dobi Edit, a DE BTK Nyelvtudományi Intézet egyetemi docense, a konferencia egyik főszervezője.
A konferencián a házigazda DE mellett az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem oktatói, valamint fontos szakmai műhelyek képviselői vettek részt, hogy megvitassák az anyanyelvi nevelés helyzetét.
- Az utóbbi időszakban tapasztalt kulturális változás, az oktatás technológiai környezetében végbemenő ugrásszerű átalakulás hatásai komoly kihívásokat generálnak a tanításban, különösen az anyanyelvi nevelésben. Az ismeretszerzésben, a tudásátadásban és a kultúraközvetítésben betöltött központi szerepe miatt a magyartanítás problematikája közvetlenül összekapcsolódik a szaktantárgyak tanításában tapasztalható kihívásokkal is. Mindez érvényes a közoktatásra és az egyetemi képzésre egyaránt – fogalmazott megnyitójában Takács Levente.
A DE BTK oktatási dékánhelyettese kiemelte: a bölcs döntésekhez szükség van az olyan egyeztetésekre, mint ez a mai.
- Ezért nagyon fontosnak gondoljuk, hogy a döntéshozók és a szakmai platformok között termékeny és előremutató párbeszéd alakuljon ki. Reméljük, hogy azok a javaslatok, amelyeket e konferencián megvalósuló eszmecsere eredményeként közös konszenzus alapján a szakma megfogalmaz, meghallgatásra találnak – hangsúlyozta Takács Levente.
A konferencia résztvevői öt pontban fogalmazták meg téziseiket, amelyeket a tervek szerint a szaktárcához is eljuttatnak:
- Az (anya)nyelvi nevelés nem egyetlen tantárgyon belüli feladat. A nyelv szerepének a kialakítandó oktatási koncepció egészében nagyobb teret kell teremteni az eddigieknél.
- A nyelvről való tudásnak felfedeztető módon, a nyelvi tudatosságot tapasztalatokra építve kell kibontakoznia. A nyelvi tudatosság fejlesztése megkerülhetetlen, a nyelvi reflexió segíti a nyelvi készségek, kompetenciák fejlődését is.
- Az anyanyelvi nevelés csak akkor lehet eredményes, ha kapcsolódik a diákok nyelvi, kulturális világához, párbeszédbe lép vele, és megfelelő támpontokat, eszközöket nyújt annak értelmezéséhez.
- A kultúraképzés, kultúraátadás folyamatai gyökeres változásokat mutatnak, ezért erőteljes kritikai szemlélettel kell viszonyulni a tananyagok hagyományozódó tartalmaihoz.
- Az átalakuló kultúrtechnikák miatt új tevékenység- és gyakorlattípusok alkalmazására van szükség. A nyelvi produktumok értékelése helyett a nyelvi folyamatok, tevékenységtípusok reflektív kísérésének, értelmezésének kell előtérbe kerülnie.
A tézisekkel kapcsolatban Domonkosi Ágnes, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Miskolci Egyetem főiskolai tanára kiemelte: elkerülhetetlen a magyartanítás kereteinek átgondolása, radikális és sürgető változásokra van szükség, az öt alaptétel megfogalmazása azonban csupán kiindulópontot jelent az anyanyelvi nevelés megújulásában.
A rendezvény a plenáris előadásokat követően a magyartanítás és az anyanyelvi nevelés megújításának összetettségéről szóló kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelynek keretében – többek között - a magyartanítás alapvető céljai és fókuszai, a tantervi struktúra, az integráció és az időkeretek, az új tudományos eredmények és a tankönyvek minősítési eljárásai közötti kapcsolat kérdéseit vitatták meg a szakemberek.
A program a jógyakorlatok bemutatásával és a módszertani javaslatok ismertetését célzó szekcióüléssel zárult a Debreceni Egyetem Főépületében.
A rendezvény megvalósítását a Debreceni Egyetem Pedagógusképző Központja és a Magyar Nyelvtudományi Intézet támogatta.
A konferenciáról szóló beszámoló hamarosan hozzáférhető lesz a szélesebb szakmai közönség számára is az Anyanyelvpedagógia folyóirat egyik következő számában.
Sajtóközpont – BZs