- A Debreceni Egyetem egyik feladata, hogy az agrár- és élelmiszeripar szereplői számára tudást állítson elő, közvetítsen, illetve tudományos gyakorlatban alkalmazható eredményeket adjon át. A kukoricaszektor nehéz helyzetben van, a klímaváltozás, a különböző gazdasági és geopolitikai körülmények nagyon komoly feladatok elé állítják az ágazat szereplőit, az alapanyag-előállítás és a feldolgozás területén egyaránt. Ebben a munkában szeretnénk segítséget nyújtani. Egyetemünk egyedülálló, immár 42 éves tartamkísérlete tudásbázis, amely komoly szakmai, modellezési, a modern tudományos szakmai eredmények bevonásával olyan információkat nyújt önöknek, amelyekkel sikeresebben tudnak alkalmazkodni a nehéz körülményekhez – mondta a rendezvény megnyitóján Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
Pepó Péter, a DE MÉK Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa úgy véli: a kukorica-termésverseny díjazott gazdálkodói példát, utat mutatnak más termelők számára, hiszen nyitottak az innovációra, együttműködnek a kutatókkal és alkalmazzák is az új technológiai megoldásokat. Reményei szerint az elért eredményeikkel „láncreakciót” indítanak el a szomszédos, környékbeli gazdák körében, amely arra ösztönzi majd a többi termelőt, hogy fejlesszék saját technológiájukat.
- Az Alföldön a klímaváltozás hatásai egyre erősebben érzékelhetők: csökken a csapadék mennyisége, nő a hőmérséklet és gyakoribbak a szélsőséges időjárási helyzetek. Az utóbbi években a kukorica számára kritikus nyári hónapokban többször előfordult 3-4 hetes csapadékmentes időszak, miközben a kukorica általában csak 8-10 napot képes átvészelni két eső között a talaj vízkészletére támaszkodva. Ezen körülmények között még nagyobb jelentőségűek a versenyzők eredményei, hiszen megmutatják, hogy a megfelelő technológia és hibrid kiválasztása kimagasló termést eredményezhet – jelentette ki Pepó Péter.
Az Agrártudományi Doktori Tanács elnöke hozzátette: a 2026-os szezon indulása sem kedvező, ugyanis bár a tél csapadékban gazdag volt, a talaj vízkészlete jelentősen hiányos. Mérései szerint a jó vízgazdálkodású csernozjom talajban, 2 méteres mélységben 195 milliméter a vízhiány. Ez csaknem 3-4 hónapnyi csapadéknak felel meg. Ebben a kedvezőtlen kiindulási helyzetben kell idén a termelőknek a vetésidőt, tőszámot, tápanyag-utánpótlást és növényvédelmet megtervezniük a sikeres termés érdekében – fejtette ki előadásában Pepó Péter.
- Az 1971 és 2024 közötti adatok alapján az éves csapadékmennyiség nem csökkent összességében jelentősen Magyarországon. A kukoricatermelés szempontjából a problémát az jelenti, hogy a termés kritikus időszakában, június és augusztus között csökkent a csapadék, 2-2,4 °C-kal nőtt az átlaghőmérséklet és jelentősen megnőtt a 30 °C feletti napok száma is. A magasabb hőmérséklet miatt nőtt a növények potenciális párolgása, ezért a kukorica ugyanahhoz a fejlődéshez csaknem 60-80 milliméterrel több vizet igényelne, ami azonban nem áll rendelkezésre – tette hozzá Csajbók József, a Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet vezetője.
Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub Egyesület elnöke szerint 2025 időjárása nem kedvezett a kukoricatermesztésnek, ennek ellenére a termésverseny díjazott termelői kiemelkedő eredményeket értek el, 10-15 tonna/hektár termést, miközben az országos átlag hektáronkénti 5,1 tonna volt.
- A megfelelő fajta és technológia kiválasztásával gyengébb talajon is lehet jó eredményeket elérni. Vannak azonban hazánkban olyan területek, mint Békés, ahol végzetes volt az aszálystressz a kukoricára. A terméstérkép azt mutatja, hogy a nyugati és északkeleti megyékben a termésátlag meghaladta a 6-7 tonnát. Ezeken a területeken a termésverseny résztvevői 10-15 tonnás eredményeket tudtak elérni – emelte ki a Magyar Kukorica Klub Egyesület elnöke.
Szieberth Dénes úgy látja: káros a szektorra jellemző pesszimizmus, hiszen a kukorica korábban is gyakran szenvedett az aszályos évektől. Véleménye szerint az országban körülbelül 700 ezer hektáron lenne érdemes kukoricát termeszteni, az erre legalkalmasabb területeken.
A XVII. Kukorica Termésversenyben egyebek mellett öntözött és öntözetlen területen végzett termelési kategóriában díjazták a szakembereket. Öntözetlen kategóriában György Gergő cigándi gazdálkodó végzett az első helyen, aki egy hektárnyi földterületen 13,947 tonna kukoricatermést tudott betakarítani. A második helyezett György Dániel lett, aki – ugyancsak Cigándon – hektáronkénti 13,778 tonnás eredményt tudott elérni. Míg a harmadik pozíciót Pappné Szükösdi Anita szerezte meg, aki nyírderzsi földterületén öntözés nélkül, szántással 13,162 tonna kukoricát termelt.
Szántás nélkül, öntözéssel 15,876 tonna kukoricát tudott betakarítani Nagyhalászon Németh András, ezzel az eredménnyel az első lett a kategóriában. A második Moravszki György lett, aki Tiszavasvári térségében található parcelláin 15,371 tonnás eredményt ért el, míg a harmadik helyen Csalava Ákos végzett 13,469 tonna terméssel.
Sajtóközpont - ÉE