A Debreceni Egyetem (DE) és a kínai partnerintézmény kulturális és oktatási együttműködésének köszönhetően 2019 őszén jött létre a DE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Konfuciusz Intézete, amelynek alapító kínai igazgatója Cui Xianjun.
Világszerte már több mint 500 intézet működik, Magyarországon a debreceni ötödikként kezdte meg működését. Legfőbb tevékenysége a kínai nyelv oktatása, a kínai kultúra közvetítése, ezen kívül rendezvényeket, előadásokat, filmvetítéseket, valamint különböző ünnepekhez kötődő eseményeket is szerveznek az egyetemi hallgatók, oktatók és a városban élők számára egyaránt.
Cui Xianjun tudományos és személyes kapcsolatainak köszönhetően 2002-ben Olaszországban olasz nyelvet tanult és ismerkedett meg az európai kultúrával, Debrecenbe érkezése előtt pedig a Kunming Yunnan Normal University-n kínai igazgató képzésen vett részt, ahol – többek között – Magyarországról és a magyar kultúráról is kapott információkat.
- Sokat jelentett számomra, hogy egyik európai munkám során szobatársam egy magyar fiatalember volt, így első kézből szerezhettem tapasztalatot, és ideérkezésem előtt valamennyire megismerhettem az alapvető hagyományokat, de nem voltam korábban Magyarországon, így a kultúraközi sajátosságok miatt előkészítettem néhány kutatási anyagot is, hogy felül tudjak kerekedni a különbségeken. Ezen felül a Tianjin Foreign Studies University-n (TFSU), amely 36 idegennyelvi szakkal rendelkezik és nemzetközileg mintegy 200 intézménnyel tart fenn együttműködési kapcsolatot, kiemelten kezelve a nyelvoktatást, korábban még magyar diákjaim is voltak – idézte fel az ismerkedés kezdeti szakaszait az igazgató.
A Debreceni Egyetemen első és kiemelt feladata az intézet működésének beindítása, az oktatás megszervezése volt.
- Arról nem volt világos képem, hogy mekkora lesz az érdeklődés a kínai nyelv és kultúra iránt, mennyi hallgatóra számíthatok. A legnagyobb kihívás és nehézség talán az volt, hogy ne aggódjak túlságosan az egyetem elvárásai miatt, hiszen ekkor még csak ketten voltunk kínai oktatók az intézetben. A beilleszkedéshez és a kezdeti nehézségek leküzdéséhez azonban minden segítséget megkaptam a kar vezetésétől, emellett a kínai nagykövetség és munkatársai is folyamatosan segítettek a feladataim megoldásában. Ezen kívül meghatározó volt a később érkezett kínai tanárok, a helyi kínai üzletemberek és a Kínai Hallgatók Debreceni Egyesületének segítsége. Saját magam szívemből fakadó elkötelezettséggel próbáltam megfelelni a kihívásnak és az elvárásoknak, ebben egyik legfőbb támaszom a feleségem volt – árulta el a hirek.unideb.hu portálnak Cui Xianjun.
A befektetett munka sikerét az elmúlt több mint hét év eredményei igazolták. Mára az intézet kurzusai beépültek az egyetemi kreditrendszerbe, kiépült egy, a működést segítő szabályrendszer, az oktatási és kulturális tevékenység pedig illeszkedik mind az egyetem, mind a város elvárásaihoz. A hallgatók érdeklődése kiemelkedő, a kulturális kurzusok létszáma elérte maximumát, a jövő feladata most már a nyelvtanulók számának bővítése.
- Nagyszerű híd vagyunk Magyarország és Kína, valamint Debrecen és Tiencsin között, ennek egyik eredménye a testvérvárosi kapcsolat megszületése. Az oktatás és a kulturális ismeretek átadása mellett kiemelt feladatunk a tudományos tevékenység is, amelynek köszönhetően hét év alatt hét konferenciát tartottunk Gyomaendrődön és egy országos szakmai tanácskozást is szerveztünk Mádon a Magyarországon működő Konfuciusz Intézetek számára – hangsúlyozta ki az igazgató.
A távlati tervekkel kapcsolatban Cui Xianjun kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem és a Tiencsini Idegennyelvi Egyetem között várhatóan még idén tovább bővül az együttműködés.
Sajtóközpont – BZs