Évente több mint 670 ezer fertőzést okoznak az antibiotikumokkal szemben ellenálló, azaz rezisztens baktériumok és mintegy 33 ezer ember hal meg ennek közvetlen következményeként az Európai Unióban. Az állattelepeken még ennél is nagyobb károkat okozhat az antibiotikum-rezisztencia. Az emberi orvoslás és az állategészségügy területén világszerte folyamatos kihívást jelent, hogy az antibiotikumok nem pusztítanak el minden baktériumot, a megmaradt kórokozók tovább erősödnek és szaporodnak.
Moizs Mariann, az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság elnöke a globális problémát jelentő antibiotikum-rezisztenciáról rendezett szakmai konferencián elmondta: az emberiség egyik legnagyobb sikere az antibiotikumok felfedezése és alkalmazása volt, de minden új találmány újabb megoldandó problémát generál, ebben az esetben ez az antirezisztencia.
- Ez az evolúciós hajtóerő, a természetes szelekció eredménye, de az emberiség is nagy mértékben hozzájárul a nem megfelelő vagy indokolatlan használathoz és annak elterjedéséhez. A horizontális géntranszfer révén a baktériumok egymásnak is átadják a túlélési képességet. Új terápiák jelennek meg, paradox kezelésekre kényszerülünk. Az egyik legfontosabb feladat, hogy 2030-ig jelentős mértékben csökkentsék a haszonállatoknál az antibiotikumok alkalmazását, emellett olyan beavatkozási területekre is szükség van, mint például a klinikai diagnosztika, az állategészségügyi diagnosztika, az antibiotikum-felügyeleti rendszer és -adatbázis létrehozása – tette hozzá a bizottság elnöke.
A Debreceni Egyetemen is folynak kutatások, melyek arra irányulnak, hogy csökkentsék a káros baktériumok életképességét és ellenállóképességét. Szilvássy Zoltán rektor arra hívta fel a figyelmet, hogy a DE egyik legfontosabb kutatási területe az antibiotikum-rezisztencia elkerülése, amiben a bakteriofág terápiában van a legtöbb lehetőség.
- Nem csupán kutatjuk és tanulmányozzuk a bakteriofágokat, hanem képesek vagyunk elő is állítani azokat, saját készítményekkel avatkozhatunk be az állatgyógyászatba. Azok a gyógyszerek, melyek korábban hatásosak voltak, ma már nem segítenek. Olyan alternatívára van szükség, mely képes felváltani az antibiotikumokat. Minél ritkábban alkalmazzuk ezeket a készítményeket, minél többször vonjuk be a kezelésekbe a fágokat, annál jobban csökkenthető az antibiotikum-rezisztencia. A Debreceni Egyetem élen jár ezen a téren, köszönhetően annak, hogy egyedülállóan széles körű kollaborációs tevékenység zajlik az intézményben, valamint az Egy Egészség Intézet jelenléte miatt is optimisták lehetünk – vélekedett a rektor.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ kiemelt figyelmet fordít a kórházi fertőzések felderítésére és megelőzésére. Ujhelyi Bernadett, a Klinikai Központ orvosszakmai alelnöke úgy fogalmazott: a XX. század egyik legnagyobb vívmánya, az antibiotikum csapdába csalta az orvostudományt.
- Ha túlhasználjuk az antibiotikumokat, akkor rezisztencia következik be, ami folyamatos kihívást jelent a klinikai gyakorlatban. Az Egy Egészség elv lényege, hogy az emberi, az állati és a környezeti egészségügy együttesen gyakorolnak hatást egymásra és mivel minden mindennel összefügg, multidiszciplináris szemlélettel lehet előrelépést elérni a probléma leküzdésében. A Debreceni Egyetem Klinikai Központja kiemelt figyelmet fordít az antibiotikumok tudatos és megfelelő használatára, illetve a rezisztencia elleni mindennapos küzdelemre – hangsúlyozta az orvosszakmai alelnök.
A konferencián olyan témákban hallhattak tudományos előadásokat a résztvevők, mint például a felelős antibiotikum-használat a háziorvosi ellátásban, a plazmidok szerepe az antibiotikum-rezisztencia terjedésében, fertőzésmegelőzés és hulladékkezelés fenntartható módon, a kórházi látogatók által okozott infekciókontroll-problémák, illetve a fertőzések megelőzése.
Sajtóközpont - BZ