Az idén rendhagyó módon Marosvásárhely-Koronkán megrendezett szakmai tanácskozáson több mint 14 ország 150 szakembere vett részt.
- A növényvédelem nem ismer határokat. A károsítók elleni védekezés olyan feladat, amit országhatárokon átívelően is végeznünk kell. A növényvédelem alapvető része az információ, a tudás átadása, továbbadása, a védekezési lehetőségek minél szélesebbre nyitása térben, tudásban, technológiában, szemléletben. Ennek a korunk által megkövetelt szemléletnek kiváló szimbóluma az idei Tiszántúli Növényvédelmi Fórum – mondta nyitóbeszédében Tarcali Gábor, a konferencia elnöke.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézete társszervezőivel közösen megrendezett 30. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum egyben a 12. Nemzetközi Növényvédelmi Szimpózium (12. IPPS) is volt. A Marosvásárhely-Koronkán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán megrendezett konferencia tovább erősítette a már hosszú ideje tartó aktív kapcsolatot a két kar között. A szakmai fórumra a magyarországi és romániai szakemberek mellett 14 országból érkeztek vendégelőadók, professzorok, PhD-, valamint MSc-hallgatók (India, Nepál, Kína, Szlovákia, Kazahsztán, Koszovó, Tunézia, Marokkó, Pakisztán, Banglades, Vietnám, Peru, Dél-Afrika, Egyiptom), akik kutatási eredményeikről számoltak be plenáris és szekcióüléseken.
- A konferencia célja egyebek mellett a globális és lokális környezeti és társadalmi változások hatására jelentkező új kihívások elemzése a legszélesebb értelemben vett növényvédelem és élelmiszerbiztonság területein, továbbá a károsítók országhatárokat nem ismerő intenzív földrajzi elterjedésénének hatáselemzése az integrált növényvédelmet és a különböző öko-, biogazdálkodást folytató gazdálkodások szempontjából. Az új, korszerű növényvédelmi lehetőségek feltárása mellett a konferencia a legfrissebb kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának előmozdítását és a legszélesebb körben való népszerűsítését is szolgálja. Kiváló lehetőséget biztosít a hazai és az erdélyi agrár-, illetve növényvédelmi képzés oktatóinak, kutatóinak és hallgatóinak, gyakorló gazdálkodóknak tudásbázisuk és ismeretanyagaik bővítésére, valamint a számos külföldi országból érkező résztvevőkkel és előadókkal történő széles körű szakmai információcserére – hangsúlyozta Tarcali Gábor, a DE MÉK Növényvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa.
Az ökológiai gazdálkodás növényvédelmi problémáiról szóló előadásában Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezetének elnöke kiemelte: az életminőséghez megközelítőleg 60 százalékban járul hozzá a táplálkozás.
- A 21. század elejére kialakult civilizációs betegségek esetén nem kell elfogadnunk, hogy ez hozzátartozzon a mindennapi élethez. Az ökológiai gazdálkodás változtathat ezen. Ez a gazdálkodási forma figyelembe veszi, hogy a talaj egy rendkívül bonyolult ökoszisztéma, melynek megvannak a maga szabályai, amivel együtt kell működni és támogatni kell azt. Meg kell próbálni a növénytermesztés és az álltenyésztés közötti egyensúlyt visszaállítani, mivel nincs külön talajegészség, növényegészség, állategészség és humánegészség – fejtette ki Szólláth Tibor.
Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára arról számolt be, hogy Európa az élelmiszerek piacán bár masszív kereskedelmi többlettel rendelkezik, az előállításukhoz szükséges alapanyagok terén egyre inkább harmadik országból történő behozatalra szorul.
- Az európai gazdák a világon a legszigorúbb növényvédelmi és állatjóléti szabályokat kötelesek betartani, miközben a brazil, a marokkói és az egyiptomi gazdálkodókkal szemben semmi ehhez hasonlót nem követelnek meg. Ez nem csak hátrányt jelent az európai gazdák számára, hanem komoly egészségügyi kockázatot is. Viszont a jövőbe tekintve az európai termelők számára lehetőség lehetne a fejlődő országok bővülő kereslete, de a brazil, orosz és amerikai nagy gazdaságoktól egyre inkább lemaradunk – ismertette a Gazdasági tendenciák és fogyasztói szokások megváltozása Európában címmel tartott előadásában Cseh Tibor András.
A plenáris előadásokat követően a poszter-, továbbá négy tudományos szekcióban: a növénykórtan, az alkalmazott rovartan, az integrált növényvédelem és gyombiológia, valamint a nemzetközi növényvédelem témájában összesen 52 előadást hallhattak a konferencia résztvevői angol és magyar nyelven.
A Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon idén is átadták a Gulyás Antal Emlékérem a Növényvédelemért díjat. A rangos szakmai elismerést a növényorvos szakma érdekében végzett kiváló és áldozatos munkájáért, valamint a növényvédelem oktatásáért Tarcali Gábor vehette át.
Sajtóközpont - ÉE
