A Múlt és emlékezet című konferenciasorozat második alkalmát rendezték meg Tiszafüreden. A Vidéki Magyarország és a XX. század sorsfordulói elnevezésű tanácskozáson a Debreceni Egyetem szakemberei a térség legfontosabb történeti vonatkozású eseményeit mutatták be, majd sajtótájékoztatón ismertették a DE és Tiszafüred együttműködésének legújabb részleteit, az ennek keretében íródó településtörténeti monográfia készítésének jelenlegi fázisait.
Pásztorné Vass Anikó, a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium főigazgatója kiemelte, hogy a Debreceni Egyetemmel való együttműködés egy unikális lehetőség az iskola számára, a diákoknak és az oktatóknak is előremutató lehetőséget jelentett a történelmi témájú konferencia.
- A helyi, lokális történelmi eseményekről is bővebb ismereteket szerezhettek, hiszen gazdag történeti háttere van a városnak. 2020-ban irtunk alá együttműködést az egyetem akkori Tanárképzési Központjával, ami szakmailag is egy remek lehetőség, több évtizedes szakmai tudással gazdagodhatnak a fiatalok, akik aztán az intézményükben tölthetik a gyakorlati idejüket. Ebben az esetben megmutatkozik a szellemi tőke megtartó ereje, hiszen vannak olyan egykori diákjaink, akik az egyetemen végzik a tanulmányaikat, a tantestület nagy százaléka is ott végzett, úgyhogy ez egy valódi mentortanári együttműködés – tette hozzá a főigazgató.
A település és az egyetem között sokrétű a kapcsolat. Forisek Péter, a Debreceni Egyetem Pedagógusképző Központjának főigazgatója szerint a város oktatási és kutatási téren is kiemelkedő partnere a DE-nek.
- Az egyetem alapítóinak célja volt, hogy olyan kutatóközpont, oktatási műhely jöjjön létre, amely segíti a régióban élő fiatalok továbblépését, fejlődését. Az egyetemnek nagyon fontos, hogy a vonzáskörzetébe tartozó települések oktatási intézményeivel is szoros kapcsolatot építsen ki, hiszen ez közvetlen előnyökkel járhat, például oktatási téren. Ilyen például az, hogy azok a hallgatók, akik a régióban élnek, itt is tanuljanak és helyben vállaljanak munkát, megőrizve ezzel az elmúlt száz évben kialakult szellemi potenciált. A kapcsolat egyre bővül, ennek egyik legújabb fejleménye, hogy a megújuló tanártovábbképzési rendszerben a két vármegyében végezzük majd a közismereti tanári továbbképzést szeptembertől – mondta a főigazgató.
A tájékoztatón elhangzott, hogy a konferencia a helyi identitások megőrzésének és erősítésének szellemében igyekezett bemutatni egy szűkebb közösség múltját annak érdekében, hogy a tanulók szorosabban kötődjenek a szülőhelyükhöz, hangsúlyozva Tiszafüred történeti és kulturális örökségét.
A készülő várostörténeti monográfiáról szólva Forisek Péter elmondta, hogy a hajdúnánási kötethez hasonlóan a kezdetektől egészen napjainkig mutatja majd be a könyv Tiszafüred történetét. Ilyen mértékű összefoglaló kötet korábban nem készült. A konferenciák célja volt az is, hogy előtanulmányokkal segítse a monográfia megszületését.
- A tematikát sikerült összeállítani, jelenleg a történeti bevezető elkészítésén dolgoznak az egyetem szakemberei és a helyi kutatók. A kötetben külön fejezetet kap majd a Tisza, mely a mezőgazdasági, a halászati, a kisipari, a háziipari tevékenység szempontjából is meghatározó, de emellett a vallástörténet, az oktatástörténet, a kultúra jelenléte és szerepe is kiemelkedő a városban és országos szinten is. Ezek alapvető részét képezik majd a könyvnek. A munkában természetesen részt vesznek a helyi kutatók, akiknek nagyobb rálátásuk van a város történetére, de a Debreceni Egyetem szakemberei is fontos szerepet játszanak a tudományos munkában. Tudományos igényű monográfiát készítünk, de úgy megírva, hogy a város múltja iránt érdeklődő kutatók és a laikus olvasók is megtalálják benne a számukra érdekes információkat – fogalmazott a Pedagógusképző Központ főigazgatója.
A monográfia megjelenéséig még több történeti és helytörténeti konferenciát tart közösen a központ és a tiszafüredi önkormányzat. A kötet várhatóan 2027-re készül el.
Sajtóközpont - BZ
Közös történelmi és helytörténeti konferenciát szervezett a Debreceni Egyetem és Tiszafüred önkormányzata. A tudományos tanácskozás célja az intézmény és a település együttműködésének erősítése mellett az volt, hogy felhívják a figyelmet egy készülő településtörténeti monográfiai kötetre, amelynek megírásában a helyi kutatók mellett a Debreceni Egyetem szakemberei is részt vesznek.
