A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Mozgásban a tudomány című, Balatonfüredről érkezett kiállítását öt összekapcsolt konténerben, több mint hetven négyzetméteren rendezték be. A tárlat keretében egyebek mellett látható egy mesterséges intelligenciával készült, az MTA törtnetét ismertető rövidfilm. VR szemüveg segítségével bejárható az MTA székháza, egy csillagvizsgáló, illetve egy mikroszkópos laboratórium. Megtekinthető a Nekem a tudomány című videósorozat, amelyben 22 kiváló, elismert magyar kutató – köztük például Karikó Katalin – beszélnek egy-egy percben a tudomány jelentőségéről. Ugyancsak digitális formában látható Magyarország Nemzeti Atlasza, mely térképek formájában ábrázolja az ország természeti, társadalmi és gazdasági térszerkezetét. A Debreceni Egyetem bemutatkozó filmjeit is vetítik.
A megnyitón Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora arról beszélt, hogy az egyetem és az MTA kapcsolata komoly múltra tekint vissza, amelyben a nyár elején egy új fejezet kezdődött.
– Az egyetem méretéhez, feladatainak sokszínűségéhez és felelősségéhez igazítjuk a feladatmegoldó rendszert, amelyben nagyon sokan dolgozunk. A megújuló vezetési struktúrában a nyár elején hoztuk létre az oktatási elnök és a tudományos elnök pozíciókat, utóbbi az intézmény kutatási, tudományos tevékenységéhez kötődő feladatait a koordinálja – ismertette Bács Zoltán professzor, a DE rektora, majd átadta a szót a DE tudományos elnökének.
Kun Ferenc professzor úgy fogalmazott, hogy számára fizikusként, akadémikusként és az egyetem tudományos elnökeként a 200 éves jubileum egyik legfontosabb üzenete, hogy a tudomány folytonosságát közösségek és intézmények teremtik meg.
Kifejtette: a MTA nem csupán egy impozáns székház Budapesten, és nem csak kiváló tudósok névsora. Az akadémia élő szakmai közösség, amely jelen van az egyetemeken, a kutatóhelyeken, a tudományos testületekben és a fiatal kutatók pályájának formálásában. A Debreceni Egyetemen az Akadémia otthon van.
– Egyetemünkhöz jelenleg 31 akadémikus kötődik, emellett csaknem 120 oktatónk és kutatónk rendelkezik az MTA doktora címmel. Kollégáink nagy számban és aktívan vesznek részt az Akadémia köztestületének, tudományos osztályainak és bizottságainak, valamint a Debreceni Akadémiai Bizottság munkájában – sorolta Kun Ferenc, a DE tudományos elnöke.
Az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) elnöke, Balla György professzor arról beszélt, hogy azért a DE Főépülete előtt helyezték el a kiállításnak otthont adó konténereket, mert itt található Hatvani István professzor szobra, aki száz évvel az MTA megalakulása előtt ugyanazon elveket vallotta a Debreceni Református Kollégium oktatójaként, mint Széchenyi.
- Tudományos hitelesség, fejlődés, nemzetközi kapcsolatok, fiatalok nevelése. Hatvani tudományos élete ma is példaértékű. A kollégium kiküldte Baselbe. Baselből visszajött Debrecenbe. Könyveket hozott, magyar nyelven értekezett, és mint matematikus imádta a történelmet. Debreceni gyermekorvosként számomra nagyon fontos, hogy 100 évvel az MTA alapítása előtt Hatvani már a csecsemőhalálozás arányszámának megalkotásán dolgozott – hangsúlyozta Balla György.
Papp László, Debrecen polgármestere szerint a 21. században olyan korszakot élünk, amikor a tudás minden eddiginél fontosabb stratégiai erőforrássá vált.
– Napjainkban a mindennapi életünkhöz, a munkánkhoz, vagy a jövőbeli terveinkhez egyre inkább szükség van a tudományos eredmények megértésére és alkalmazására. A Magyar Tudományos Akadémia, a Debreceni Akadémiai Bizottság, a Debreceni Egyetem és a város más tudományos műhelyei ebben a történelmi pillanatban nem csak követik a változásokat, hanem aktívan alakítják is azokat. Debrecen büszke az itt működő tudományos intézményekre és arra a szellemi teljesítményre, amely a helyi kutatók munkájának köszönhetően születik meg – tette hozzá Papp László, Debrecen polgármestere.
Az MTA főtitkára, Kecskeméti Gábor kiemelte, a tudományos testületnek jelenleg 19 ezer határon belüli és 2 ezer határon túli köztestületi tagja van. A 19 ezer közül csaknem 3 ezren az MTA doktorai. Egy időben legfeljebb 365 belföldi levelező és rendes tagja lehet az akadémiának.
– Ők mind olyan emberek, akik éppen tudományos pályát futnak be. Hozzájuk csatlakozni lehet. Azért hoztuk létre ezt a kiállítást, hogy elsősorban a pályát most kezdők felé közvetítsük a tudomány vonzerejét – magyarázta Kecskeméti Gábor, az MTA főtitkára.
Az ingyenesen látogatható vándorkiállítás a Tudománybarát Település Mozgalom keretében a járja az országot, Debrecenben szeptember 4. és október 31. között szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton 14 és 18 óra között lehet felkeresni.
Sajtóközpont - OCs