Már az 1850-es években felmerült az igény Debrecenben felsőfokú agrárképzés indítására, a megvalósításra azonban több mint egy évtizedet kellett várni. A város polgármesterének és főjegyzőjének adománylevele alapján 1868 őszén indulhatott meg az oktatás az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézetben.
- Olyan példaértékű összefogás valósult meg, amit ma „négyes hélixként” emlegetünk. A város területet és építőanyagot, a király 130 ezer forintot adott, a hajdú kerületek, falvak közmunkával járultak hozzá az építkezéshez, míg a nagybirtokosok könyvekkel, taneszközökkel segítettek. Ez adta a debreceni intézet egyediségét az országban, illetve az, hogy a községtanács kikötötte, első pillanattól kizárólag magyar lehet az oktatás nyelve. Ez a szellemiség tartja fenn már 150 éve a debreceni agrár-felsőoktatást – idézte fel a kezdeteket Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
A másfél évszázados jubileumról egészhetes programsorozattal emlékezik meg az intézmény szeptember 2-a és 7-e között a Böszörményi úti campuson. Itt tartja éves közgyűlését a Visegrádi Egyetemi Szövetség, amelynek a visegrádi országok agrár-felsőoktatási intézményei mellett már 40 országból vannak tagjai, Thaiföldtől Indián át az Amerikai Egyesült Államokig. Az egyetemi vezetők szeptember 2-a és 4-e között több témáról tanácskoznak a Debreceni Egyetemen. A megújuló erőforrások és a fenntartható gazdálkodás mellett olyan, felsőoktatásban újszerű területeket is érintenek, mint a termőföldtől az asztalig-koncepció egészségre gyakorolt hatása, távoktatási rendszerek kidolgozása, valamint a körforgásos biomassza-gazdálkodás kiterjesztése.
- Szeptember 5-én, szerdán mintegy 450 vendéggel, jubileumi ünnepség keretében idézzük fel az elmúlt 150 évet, valamint emlékéremmel köszöntjük a jogelőd debreceni intézmények vezetőit. Az ünnepi eseményen részt vesz Nagy István agrárminiszter és a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Fekete Károly is – emelte ki a dékán.
Az évforduló jegyében, a programsorozat részeként egy 90-es években megszakadt hagyományát is feleleveníti az intézmény – újra megrendezi a Tiszántúli Agrártudományi Napokat. A szakemberek 8 szekcióban, széleskörűen elemzik majd a magyar mezőgazdaság kihívásait: a talajműveléstől a precíziós gazdálkodáson, élelmiszerfeldolgozáson, agrárökonómián át egészen a vidékfejlesztésig. A szeptember 6-ai programra már több mint 300-an regisztráltak.
Az egyetemi és ágazati vezetők, oktatók, kutatók mellett egykori hallgatóit is várja a debreceni agrárkar a 150 éves jubileum alkalmából, az 50,60, 70 évvel ezelőtt itt végzetteket jubileumi diplomaosztón köszöntik szeptember 7-én, pénteken. Ugyanazon a napon rendezik még a Visegrádi Országok Élelmiszerszimpóziumát, ami pedig elsősorban fiatal oktatók, kutatók bemutatkozására ad majd lehetőséget.
Az ünnepi sorozatot ebben a hónapban szüreti bállal zárja a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, a hagyományos őszi programot ezúttal az érmelléki borvidék gazdálkodóival közösen tartják.
Sajtóiroda - TH
