Az előzmények 2015-ig nyúlnak vissza, mikor a Beijing International Studies University (BISU – Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyeteme) egy hétéves programot indított: 20 középiskolás diák kezdte meg azt a speciális, hétéves kurzust, amelyben három év alatt még középiskolásként elsajátítva a magyar nyelvet a későbbiekben egyetemi tanulmányokat folytathatnak Magyarországon.
A BISU a Pekingi Magyar Kulturális Intézet közreműködésével vette fel a kapcsolatot a Debreceni Egyetemmel (DE) és a Debreceni Nyári Egyetemmel (DNyE). Utóbbi vezetője, Szaffkó Péter 2016 májusában látogatást tett a kínai egyetemen, ahol kidolgozva a közös képzés alapjait, a diákok magyar oktatók közreműködésével megkezdhették a programot.
- A DE különböző egységei – Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ, Bölcsészettudományi Kar (BTK), Magyar Nyelvtudományi Intézet – együttműködésében a program első részeként 2017 szeptemberében érkezett Debrecenbe 20 kínai diák, akik egyéves magyar nyelv- és kultúra képzésben vettek részt. Az órák nagy részét a DNyE tanárai végezték, de folyamatos szakmai egyeztetés folyt a Magyar Nyelvtudományi Intézet munkatársaival is, hogy megfelelő módon készíthessük elő a diákok egy évvel későbbi felvételét a magyar BA-szakra – mondta el a hirek.unideb.hu portálnak Szaffkó Péter, a Debreceni Nyári Egyetem igazgatója.
A BISU hallgatói írásbeli és szóbeli felvételi vizsgán vettek részt, a magyar alapszakra végül azok jutottak be, akik megfelelő eredménnyel végeztek.
Harmadik évfolyamon 12, másodéven pedig 16 kínai diák tanul jelenleg a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán.
- A szak tantárgyait törekedtünk olyan tartalommal feltölteni, hogy a hallgatók számára leghasznosabb ismereteket adhassuk át a magyar nyelv minél pontosabb megtanulása, a kulturális ismeretszerzés, mind pedig a kommunikáció fejlesztése érdekében. Elsődleges célunk a szakmai ismeretanyag átadása mellett, hogy a magyar nyelv rendszeréről minél pontosabb tudásuk alakuljon ki, az irodalmi és a nyelvészeti tárgyak tartalmán keresztül pedig árnyalt képet kapjanak magáról a nyelvről és a magyar nép kultúrájáról is – tájékoztatott Dobi Edit, a BTK Magyar Nyelvtudományi Intézet docense, a program hazai szakmai koordinátora.
Az oktatásban a BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudomány Intézet, valamint a Magyar Nyelvtudományi Intézet oktatói és doktoranduszai vesznek részt, akik számára igazi kihívást jelent ez a munka.
- Ennek oka részint az ázsiai és az európai kultúra különbsége, részint pedig az, hogy igen korlátozottak oktatóink ismeretei Kínáról. Ezért is nagyon tiszteljük a kínai hallgatókat, hiszen folyamatosan rendkívüli nyitottságról, szorgalomról és kitartásról tesznek bizonyságot. Már tizenévesen elköteleződtek a magyar és az európai kultúra iránt, megtanulták a nyelvet, igyekeznek megismerni történelmünket és kultúránkat, irodalmunkat – hangsúlyozta Fazakas Gergely.
A DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudomány Intézet igazgatója kiemelte: a magyar és európai kultúra közvetítése, a szövegek közös értelmezése mellett azok nyelvi és művelődéstörténeti kontextusának megértetése, valamit a képzőművészet, a filmművészet és a kortárs populáris kultúra legfontosabb alkotásainak bemutatása egyaránt fontos szempont az oktatás során.
Az alapképzés végéhez közeledve már készülnek – természetesen magyar nyelven – a szakdolgozatok. Egyikük Homérosz Iliászát fordításokban olvasva Akhilleusz jelleméről igyekszik írni, mások Dante Isteni színjátékával, Heltai Gáspár fabuláival, vagy Balassi szerelmes verseivel foglalkoznak. Van olyan hallgató is, akit a felvilágosodás korának kibontakozó magyar irodalmi intézményrendszere, vagy éppen Ady szimbolizmusa érdekel. Többen írnak a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalomról, regények filmadaptációiról, illetve a digitális média kérdéseiről.
A diplomaszerzést követően pedig várhatóan lesz közöttük olyan is, aki azt fontolgatja, hogy jelentkezik a Debreceni Egyetem magyar irodalom- és nyelvtudományi mesterképzésére.
Sajtóiroda – BZs
