A fórumon a kutatói közösség tagjai osztották meg a tapasztalataikat arról, hogyan illesztik tevékenységüket a XXI. századi tudományos kommunikáció elvárásaihoz, mivel a nemzeti és nemzetközi kutatásfinanszírozók az elmúlt években központi kérdésként kezelik a kutatási adatkezelést és az arra vonatkozó FAIR elvárásokat.
Fazekas-Paragh Judit, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) oktatás és kutatástámogatási osztályvezetője megnyitójában hangsúlyozta a DEENK aktív szerepét a nemzeti open science diskurzusokban.
A IV. Magyar Nyílt Tudományos Fórumon a társadalomtudományok kutatóit Gárdos Judit, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa képviselte, aki előadásában kiemelte a transzparencia és a nyitottság közötti rejtett különbségeket a tudományban, beszélt arról, hogy a társadalomtudományok terén milyen módon kapcsolódhatunk be a nyílt társadalomtudomány világába, valamint a területén fontosnak minősülő infrastrukturális hálózatokról.
Ezt követően Mohácsi János, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) nemzetközi K+F vezetője számolt be a korábbi fórumok tapasztalatairól, valamint kiemelten foglalkozott a tavaly októberben nyilvánosságra hozott Nyílt Tudományos Állásfoglalás ismertetésével.
Az élettudományokban alkalmazott nyílt tudományos gyakorlatokat Bay Péter professzor, a Debreceni Egyetem kutatója mutatta be.
- Az élettudományokban nagy kihívást jelent a kutatóknak, hogy a terület rendkívül adatintenzív, számtalan különböző típusú adattal dolgoznak, amelyek esetében más és más az eljárás a feldolgozásukat és a megjelentetésüket tekintve is – emelte ki Bay Péter.
Az online rendezvényen több mint 70 kutatónak, infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó szakembernek, kutatástámogatónak és egyetemi könyvtárosoknak nyílt alkalma közelebb kerülni az open science gyakorlataihoz, kihívásaihoz és lehetőségeihez, két rendkívül eltérő megközelítésből.
Sajtóiroda – BZs
