A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a Kiváló Kutatóhely minősítés elnyerésére 2021. márciusában írt ki a pályázatot, amelyre 114 kutatócsoport jelentkezett. Végül a döntéshozó testület 95 nyertest hirdetett, köztük a Debreceni Egyetem (DE) 17 pályázóját. A kutatóhelyek vezetői az MTA május 2-4. között rendezett közgyűlésén vehették át az erről szóló tanúsítványt.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) tavaly nyáron hirdette meg a pályázatot a 2022. július 1-vel kezdődő új ötéves időszakra. Az országosan hirdetett 95 nyertesből 20 kutatócsoport a Debreceni Egyetemen működik, 8 a már korábban megkezdett munka folytatására, 12 pedig a most induló tevékenységre nyert el összességében évi 657,8 millió forint támogatást.
– A legtöbb nyertes kutatócsoport a Debreceni Egyetem égisze alatt működik, pályázati sikerük pedig egyben az intézmény tudományos és kutatómunkájának színvonalát is jelzi – hangsúlyozta a szerdai sajtótájékoztatón mondott értékelésében Csernoch László.
A Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese kiemelte: az intézmény joggal lehet büszke a 37 nyertesre, köztük olyan kutatócsoportokra, amelyek mindkét címmel büszkélkedhetnek, és amelyek a bölcsészet-, természet-, vagy a társadalomtudományoktól kezdve a gyógyszerészeten át az orvostudományokig képviselik a különböző tudományterületeket az Általános Orvostudományi, a Bölcsészettudományi, a Gazdaságtudományi, a Gyógyszerésztudományi, valamint a Természettudományi és Technológiai Karon.
A tájékoztatón négy, mindkét pályázaton eredményesen szerepelt olyan kutatócsoport vezetője ismertette a tervezett tudományos tevékenységet.
Az allergia a fejlett társadalmak 30-40 %-át érintő népbetegség, amely akár az emberi életre is veszélyt jelenthet. A kialakulás tényezőit és a lehetséges megelőzési módokat vizsgálja az Általános Orvostudományi Kar Allergológiai Kutatócsoportja.
- Kutatásunk az utóbbi 5-10 év eredményeinek forradalmi újdonságait figyelembe véve vizsgálja majd az allergia kialakulását, elsősorban a bőr és a nyálkahártya immunológiai megközelítésében, kiemelten kezelve a betegség kialakulásának tényezőit és a megelőzést – tájékoztatott Szegedi Andrea, DE ÁOK Bőrgyógyászati Tanszék professzora.
A Bölcsészettudományi Karon két, már működő kutatócsoport mellett harmadikként most kezdi meg tevékenységét a Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport.
- A hazai és a külföldi levéltárakban őrzött írott források mellett a tárgyi emlékek – régészeti leletek, művészeti kincsek– feldolgozásával új szempontok szerint, modern technikai eszközök alkalmazásával szeretnénk feltárni mindazokat az értékeket, amelyek – szétszórva ugyan a nagyvilágban – a magyar kulturális örökséghez tartoznak – fogalmazott Bárány Attila, a DE BTK Történelmi Intézet, Középkori, Koraújkori Magyar Történeti és Segédtudományi Tanszék vezetője.
A Gyógyszerésztudományi Kar Pharmamodul Kutatócsoportja a hirtelen szívhalál témakörében folytatja kutatómunkáját.
– Infarktus esetén itthon és világviszonylatban a legfontosabb a megelőzés, ezért pre-klinikai tevékenységgel vizsgáljuk olyan molekulák előállításának lehetőségeit, amelyek eredményeit – reményeink szerint – a későbbiekben a szabadalmaztatást követően sikerrel alkalmazhatunk a gyógyászatban a sejthalál megelőzésére – ismertette Tósaki Árpád, a DE GYTK Gyógyszerhatástani Tanszék vezetője.
A mikroszkopikus gombák – az emberekhez hasonlóan – stresszhatásokkal is szembesülnek, amelyeket a Természettudományi és Technológiai Kar Stresszbiológiai Kutatócsoportja vizsgál majd az elkövetkező években.
– A munka különböző szakmai műhelyek együttműködésével valósul meg, amelynek eredményeként az alapkutatás végére új gyógyszeralapanyagokat fejleszthetünk, amelyek akár élesztő-probiotikum készítmények gyártására is alkalmasak lehetnek a jövőben – tájékoztatott Pócsi István, a DE TTK Biotechnológiai Intézet Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék vezetője.
Az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítés öt évig érvényes, és az akadémia által kiírt további kutatástámogatási pályázatok elbírálása során előnyt jelent a cím birtoklása. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig – ugyancsak öt éven át – jelentős anyagi támogatással biztosítja a nyertes pályázók számára a sikeres kutatómunka feltételeit.
- A Debreceni Egyetem mostani sikere azt is jelzi, hogy a jövőben milyen tudományos színvonal várható el az intézménytől, azonban fontos szempont, hogy ne csupán egy-egy kutatócsoport, hanem az egyéni teljesítmény is mérhető, értékelhető legyen, és a kiemelkedő teljesítményt honorálják is az eredményes munkát végző kutatóknak – fogalmazott a rendezvényen Pósán László országgyűlési képviselő.
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke hangsúlyozta: a fenntartóváltás nyomán a Debreceni Egyetem alapítványi működési modellje a jövőben lehetővé teszi a kiváló teljesítményt nyújtó oktatók és kutatók megfelelő javadalmazását.
MTA Kiváló Kutatóhely minősítést kapott intézmények:
- DE Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati Intézet
- DE Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
- DE Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
- DE Általános Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati Tanszék
- DE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet
- DE Általános Orvostudományi Kar Laboratóriumi Medicina Intézet
- DE Általános Orvostudományi Kar Népegészség- és Járványtani Intézet
- DE Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Tanszék
- DE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet
- DE Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
- DE Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Intézet
- DE Gyógyszerésztudományi Kar
- DE Természettudományi és Technológiai Kar Fizikai Intézet
- DE Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézet
- DE Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézet
- DE Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézet
- DE Természettudományi és Technológiai Kar Biotechnológiai Intézet Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék
ELKH-támogatásban részesülő új csoportok:
- Ádány Róza - DE ÁOK - Népegészségügyi Kutatócsoport
- Balla György - DE ÁOK - Vaszkuláris Patofiziológiai Kutatócsoport
- Csernoch László - DE ÁOK - Sejtélettani Kutatócsoport
- Fülesdi Béla - DE ÁOK - Cerebrovaszkuláris Kutatócsoport
- Kisvárday Zoltán - DE ÁOK - Idegtudományi Kutatócsoport
- Szegedi Andrea - DE ÁOK - Allergológiai Kutatócsoport
- Szöllősi János - DE ÁOK - Sejtbiológiai és Jelátvitel Kutatócsoport
- Bárány Attila - DE BTK - Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport
- Bartha Elek - DE BTK - Néprajzi Kutatócsoport
- Debreczeni Attila - DE BTK - Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport
- Balogh Péter - DE GTK - High-tech Technológiák a Fenntartható Gazdálkodásban Kutatócsoport
- Tósaki Árpád - DE GYTK - Pharmamodul Kutatócsoport
- Barta Zoltán - DE TTK - Viselkedésökológiai Kutatócsoport
- Fábián István - DE TTK - Összetett Homogén és Heterogén Fázisú Kémiai Reakciók Mechanizmusa Kutatócsoport
- Hajdu Lajos - DE TTK - Egyenletek, Függvények, Görbék és Alkalmazásaik Kutatócsoport
- Magura Tibor - DE TTK - Antropocén Ökológia Kutatócsoport
- Molnár V. Attila - DE TTK - Természetvédelmi Biológiai Kutatócsoport
- Pócsi István - DE TTK - Gomba Stresszbiológiai Kutatócsoport
- Székely Tamás - DE TTK - Reproduktív Stratégiák Evolúciója Kutatócsoport
- Török Péter - DE TTK - Funkcionális és Restaurációs Ökológia Kutatócsoport
Sajtóiroda – BZs
