Az egyetemi sportinfrastruktúra legutóbbi, április elején átadott fejlesztése, a Dóczy utcai sportcampus bemutatása kapcsán idézi fel Bács Zoltán kancellár, hogy az intézmény a kétezres évek elején kezdett tudatos stratégia megvalósításába a sport terén. Ennek eredményeként ma már félévente hatezer tanulónak adottak a testneveléshez szükséges feltételek, időközben sporttudományi képzések indultak, nagymértékben bővültek az egészségfejlesztési szolgáltatások és robbanásszerűen fejlődött az infrastruktúra.
Az egyetem sportegyesülete kapcsán a kancellár kiemeli, hogy a DEAC már 32 szakosztállyal, hét NB I-es csapattal és háromezer sportolóval büszkélkedhet. Mint fogalmaz: a sport szakterülettől függetlenül mindenkit érdekel és összefog, ez az a terület, ahol valóban bátran lehet és kell is építkezni, a versenysport területén is.
Az interjú kitér a napokban Debrecenben, többek között az egyetemen is zajló MEFOB Fesztiválra és a jövő évi Európai Egyetemi Játékokra, melynek szintén társrendezője az intézmény. A 2024-es nemzetközi eseményhez az intézményvezető várakozása szerint akár félezer felsőoktatási intézmény is csatlakozhat Európa minden tájáról.
A hagyományos sportágak mellett az e-sportban elért eredmények is szóba kerülnek a beszélgetésben. Bács Zoltán felidézi, hogy tavaly novemberben nyílt meg az egyetem E-sport Központja a Nagyerdei Stadionban, ahol munkanapokon több szak hallgatói vesznek részt oktatásban, délutánonként és hétvégenként pedig a játék kerül előtérbe. Felívelő területként tekint az e-sportra, a DEAC-Hackers szakosztályban is több százan űzik. Az egyetem saját kupát is szervez és a hazai eredmények mellett van például olyan koreai hallgató, aki nemzetközi versenyeken is kiemelkedő helyezéseket ér el a DEAC színeiben.
A sporthoz hasonlóan kiemelt közösségformáló erő a Debreceni Egyetemen a kultúra – teszi hozzá a kancellár, hangsúlyozva, hogy a különböző tudományterületeken tanuló hallgatók ritkán vagy egyáltalán nem találkoznak, viszont, ha érdeklődésük mentén közösséget teremtünk, akkor karokon, országokon átívelő barátságok, eredmények jöhetnek létre. Jó példa erre az oDEon Egyetemi Színház, mely a közönség és a színpadra lépő hallgatók szívében is különleges helyet foglal el. Különösképp fontosak a közös próbák, előadások azok számára, akik családjukat hátrahagyva, akár több ezer kilométert utaznak azért, hogy itt tanulhassanak.
Az interjú a modellváltás folyamatára, hatásaira is kitér. A kancellár úgy fogalmaz: a modellváltás zökkenőmentes volt, de másfél év után még nem kell csodát várni, a felsőoktatásban a rendszerváltás csak most következett be. Idő kell még ahhoz, hogy a kutatók, oktatók megtanuljanak az új szabályrendszerben gondolkodni, élni a lehetőségekkel. Véleménye szerint az igazi eredményekre még várni kell 5-10 évet, akkorra a magyar egyetemek is olyan teljesítményorientálttá válhatnak, mint például az amerikaiak.
Az intézményvezető részletesen ismerteti a 2013 óta tartó szervezeti átszervezéseket, illetve azt, hogy az elmúlt évek kihívásai milyen hatással voltak a hallgatók mentális egészségére. Az egyetem jövőjére vonatkozó meghatározó események között említi a berettyóújfalui kórház integrációját, a jövő évi Európai Egyetemi Játékokat, a Gyermeksürgősségi Klinika és a Gyógyszerésztudományi Kar épületének építését, a Műszaki Kar bővítését és felújítását, a Kémiai Épület rekonstrukcióját és a járműtechnikai labor kialakítását. Mindezek mellett az innováció területén is rengeteg a terv, mivel – ahogy Bács Zoltán az interjúban hangsúlyozza – a hagyományos oktatás-kutatás-betegellátás hármasa mellett ez lehet az új, negyedik láb, mely végképp kinyitja az egyetemet a piac felé.
A teljes interjú az Index.hu oldalán olvasható.
Sajtóközpont - TH
