- A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán 2009-ben indítottuk emberi erőforrás tanácsadó mesterképzésünket, amely olyan szakembereket képez, akik a humán és gazdasági ismereteik birtokában képesek a szervezetek, a munka, a munkavállalás, valamint a képzés világában részletes analízisre, átfogó és speciális összefüggések megfogalmazására. Az MSc-szakunk mellett most engedélyt kaptunk az emberi erőforrások alapképzési szak elindítására is. Ezért is mondhatom, hogy a legjobb helyre került ismét ez a rendezvény. Az előadók, az érdeklődők szakmai ismereteket cserélhetnek, helyzetelemzéseket hallgathatnak meg, a hallgatók pedig betekintést nyerhetnek ebbe a szakterületbe, hisz hamarosan ők is ennek a szakmai közösségnek a tagjai lesznek, és helyt kell állnunk a munkaerőpiacon – mondta a rendezvény megnyitóján Bácsné Bába Éva, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar stratégiai és kommunikációs dékánhelyettese.
Poór József, a Humán Szakemberek Országos Szövetségének (HSZOSZ) elnöke szerint a Debreceni HR Klub az országos emberi erőforrás menedzsment alapköve, amely meghatározó tényezőként szolgálja, hogy a HSZOSZ az egyetem, a gazdaság és a tudomány között fontos összekötő elem legyen.
- A gazdasági környezet változásai, a fellendülés vagy éppen a létszámleépítés eltérő kihívások elé állítják az egyes szektorokat, ám a kulcsemberek azonosítása és a tehetségek megtartása örökzöld feladat marad. Napjainkban a hatékonyságnövelés mellett a digitalizáció elfogadása és a technostressz, információs túlterheltség kezelése is azonnali válaszokat követel a vezetőktől. Emellett a generációmenedzsment és a dolgozói jólét biztosítása továbbra is kulcskérdés, hiszen a célunk az, hogy a munkavégzés élményszerű legyen. Rendezvényünk célja, hogy ezekre a komplex, új és visszatérő kihívásokra kézzelfogható, követhető és gyakorlati megoldásokat kínáljunk a résztvevőknek – fejtette ki Dajnoki Krisztina, a HSZOSZ Debreceni HR klub elnöke, a GTK tudományos dékánhelyettese, a Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet igazgatója.
A szakmai rendezvényen kiemelten foglalkoztak az uniós bértranszparencia jelenleg is zajló kodifikációs folyamatával. Nádasné Rab Henriett, a Szociális és Családügyi Minisztérium munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatásfelügyeletért felelős helyettes államtitkára előadásában kiemelte: az uniós bértranszparencia-irányelv versenyszférát érintő szabályozása és indoklása a Munka Törvénykönyvre vonatkozóan már elkészült. A jogszabály kihirdetése jövő év első harmadára várható.
- A szabályozás hazai jogrendbe való átültetése a közszféra komplexitása miatt csúszik, mivel 18 törvény és 6 rendelet összehangolását igényli hét különböző minisztériumnál. A bértranszparencia szabályozásának késése miatt a vállalatok első jelentéstételi kötelezettségének halasztását kéri majd hazánk, továbbá élni fog a cégméret szerinti mentesítéssel is. Így az 50 fő alatti kisvállalkozásokra egyáltalán nem vonatkozik majd a jelentéstétel, míg az 50 és 100 fő közöttiek körében büntetések helyett pozitív motivációval ösztönzik az önkéntes adatszolgáltatást. A kormányzat emellett egy komplex, tanácsadói és jogsegély-feladatokkal is ellátott hatóság felállítását tervezi, miközben az irányelv a munkavállalók számára rendkívül széles körű – akár visszamenőleges nyugdíjveszteségre is kiterjedő – peres és nem peres igényérvényesítési utat is megnyit – ismertette a helyettes államtitkár.
A HR szakma a bértranszparencia hazai jogrendszerbe való beemelése mellett a mesterséges intelligencia miatt kényszerül paradigmaváltásra – hangzott el a konferencián. Poór József, a Humán Szakemberek Országos Szövetségének elnöke úgy véli: az AI a klasszikus munkakörök felől a készségalapú, skill-based működés felé tereli a szervezeteket.
- A magyar piacon a technológia kulcsszerepet játszhat a súlyos munkaerőhiány enyhítésében és a rutinfeladatok automatizálásában, ugyanakkor a globalizációhoz hasonlóan jelentősen növelheti a különbségeket a digitálisan fejlett és a lemaradó vállalatok között. A jövő sikeres HR-stratégiájának ráadásul a digitális átállás mellett a zöld átmenet és a fenntarthatóság kettős kihívását is kezelnie kell, ami nem puszta IT-kérdés, hanem felsővezetői feladat – hangsúlyozta Poór József.
A IX. Innovatív HR – Kihívások a XXI. században elnevezésű konferencián Szűcs László, a PwC legal senior irodai tagja a bértranszparencia és az AI kapcsolatáról, míg Szilágyi György, a Lego Manufacturing Kft. senior munkaerő-tervezési vezetője a jelentős fejlesztés előtt álló nyíregyházi gyáregység HR-kihívásairól és jó gyakorlatairól számolt be. A szakmai fórumon emellett a globális HR régiós tapasztalatairól is szó volt. A BMW Group Gyár Debrecen lead senior HR marketing szakértője, Gábor Éva, a Jabil Circuit Magyarország Kft. emberierőforrás-vezetője, Homoky-Halász Angéla, valamint a Transcosmos európai HR-igazgatója, Szabó Zsófia mondta el tapasztalatait.
A rendezvényen átadták a HR Mester Nívó Díjakat. Az országosan meghirdetett pályázatra a legaktuálisabb HR-trendekről készült kutatással, diplomadolgozattal lehet jelentkezni. Idén 25 dolgozat érkezett, az elismeréseket pedig két kategóriában osztották ki. HR-funkciók, vezetés és speciális munkaerőpiaci kihívások kategóriában Szirányi Mariann, a Budapesti Metropolitan Egyetem végzett hallgatója, míg stratégiai HR és szervezetfejlesztési kihívások kategóriában Reszegi Viktória, a Debreceni Egyetem doktorandusza nyerte el a nívódíjat. Kategóriánként két-két különdíjat adtak át, a díjazottak: Pappné Sajtos Melinda, a Budapesti Metropolitan Egyetem és Szőllősi Anna Ráchel, a Debreceni Egyetem végzett hallgatója, valamint Papp Imola Sára, a Széchenyi István Egyetem és Ködöböcz Réka, a Debreceni Egyetem végzett hallgatója.
Sajtóközpont - ÉE