A Tudomány: Válaszok a regionális kihívásokra című szakmai eseményen a régió tudósközösségének tagjai, valamint a kar hallgatói ismerhették meg a térségre jellemző demográfiai és munkaerőpiaci helyzetképet, azokat a sajátosságokat, melyek a lakosság munkahelyhez, kultúrához, testi és lelki egészséghez való hozzájutására a leginkább jellemzőek.
Rusinné Fedor Anita, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar általános és tudományos dékánhelyettese, az MTA DAB Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Szakbizottság, Életmód és Egészségkutatások Interdiszciplináris Munkabizottság elnöke kiemelte, hogy a népességcsökkenés Magyarországon és a szabolcsi térségben is tetten érhető, emellett az iskolázottságra is nagy figyelmet kellene fordítani, hiszen ezáltal csökkenthetők a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek, amelyek jelenleg a perkariátusra jellemző bizonytalanságot erősítik.
- Bár hazánkban az elmúlt időszakban emelkedett a születések száma, még így is jelentősen elmarad az optimálistól. Egyre több az időskorú lakos, mindez hatással van a munkaerőpiacra, így például megnőtt az ápolási-gondozási szolgáltatások iránti kereslet is. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a népesség számának mutatói ugyan jobb helyzetet mutatnak, mint a többi magyar régióban, de a népesedési adatok itt is csökkenést jeleznek. Ahhoz, hogy ez megálljon, 2030-ig harmincezerre kellene emelkednie az évente születő gyermekek számának, és az elvándorlásnak is vissza kellene esnie, emellett el kell érni, hogy a karrier és a gyermekvállalás ne zárja ki egymást. Ha nem történik változás, akkor várhatóan 2050-re az öregedési index Magyarországon elérheti a kétszáz százalékot – mondta a dékánhelyettes.
Láczay Magdolna, a kar professor emeritusa arról beszélt, hogy gazdasági és mentális válsággal kell megbirkózniuk az embereknek.
- Az elmúlt évtizedekben a tudásalapú társadalom létrehozása volt a cél, néhány éve azonban ez megtorpant, aminek a negatív hatása Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében tovább mélyítette az országoshoz viszonyított leszakadás mértékét. A regionális hatásokkal kapcsolatban meg kell vizsgálni az oktatási rendszer változásait, az egészségügyi prevenció hatékonyságának, az egészségmegőrzésnek, a digitális kompetencia fejlesztésének, valamint a külföldre áramló magyar munkaerő emelkedésének kérdését is – fogalmazott a professor emeritus.
Szabó István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés alelnöke kiemelte: elsődleges és kitüntetett stratégiai feladat az önkormányzat számára is, hogy a társadalmi folyamatokat kedvező módon befolyásolja, ehhez pedig nagy szükség van a tudósközösségek szakmai véleményére.
Az eseményen Fábián Gergely, a DE Egészségtudományi Kar Társadalomtudományi és Szociális Munka Tanszék vezetője a munkaerőpiaci kihívásokról és a jövedelmi helyzet változásairól, Szoboszlai Katalin, a Társadalomtudományi és Szociális Munka Tanszék egyetemi docense a fejlesztésre szoruló járások lehetőségeiről tartott előadást, majd Sárváry Attila, az Integratív Egészségtudományi Tanszék vezetője az egészségügyi ellátás aktualitásait mutatta be. A tapasztalatokat a szakemberek kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg és foglalták össze.
A Magyar Tudomány Ünnepe esemény-sorozat zárórendezvényét a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara, az MTA DAB Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szakbizottságának Életmód és Egészségkutatások Interdiszciplináris Munkacsoportja, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat közösen szervezte.
Sajtóközpont - BZ
A Magyar Tudomány Ünnepe négy önálló programot felölelő esemény-sorozat zárórendezvényén szakmai előadásokon, kerekasztal-beszélgetésen számoltak be az észak-alföldi régióra jellemző társadalmi kihívásokról, kutatási eredményekről, az időskori és munkaerőpiaci aktualitásokról, valamint az egészségügyi ellátás legfontosabb tudományos kérdéseiről a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karának szakemberei Nyíregyházán.
