Autizmus, spektrumzavar, hiperaktivitás – csak néhány azok közül a gyermekkori fejlődési zavarok közül, melyeket nehezen ismernek fel, így megfelelő ellátást is későn vagy egyáltalán nem kapnak az érintettek. Ebben segít a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar részvételével készült szakmai kiadvány.
A legutóbbi adatok alapján hazánkban a gyerekek 10-15 százaléka küzd valamilyen fejlődési zavarral vagy eltérő, megkésett fejlődéssel. Az érintett gyerekek csaknem 40 százaléka azonban nem kerül értő kezek közé, mert sok esetben nem ismerik fel a szülők vagy a bölcsődei, óvodai nevelők a tüneteket, illetve nem tudják, kihez lehet segítségért fordulni.
A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar 2017 óta vesz részt a Gyermekút elnevezésű projektben, melynek célja olyan szakmai, módszertani anyagok kidolgozása volt, amely 25 sérültségi csoport esetében segít azonosítani az ilyen problémákkal küzdő gyerekeket.
- Karunk valamennyi szakja bekapcsolódott a munkába, melynek eredményeképpen több mint tíz szakmai anyag készült el a koragyermekkori intervenció témakörében. Ezeket a komplex módszertani segédanyagokat már be is építettük a tananyagokba, hogy leendő szakembereink már ezzel a tudással felvértezve tudjanak segíteni az eltérő fejlődésű gyerekek nevelésében – hangsúlyozta Gortka-Rákó Erzsébet dékán azon a rendezvényen, melyen a szakmai anyagokat összegző könyveket mutatták be és adták át.
A kiadványok a Családbarát Magyarország Központ által megvalósított Gyermekút projekt keretében készültek el. A kötet csaknem 60 tevékenységet elemez az észleléstől a továbbküldési utak ismertetéséig.
- A programot azzal a céllal indítottuk el öt évvel ezelőtt, hogy segítő kezet nyújtsunk a szülőknek és a szakembereknek az eltérő, megkésett fejlődésű kisgyermekek felismerésére. Továbbá serkentsük az ágazati szakemberek együttműködését a témában a döntéshozói és a gyakorlatban dolgozó szakemberek szintjén egyaránt – emelte ki a Gyermekút Módszertani Központ szakmai vezetője.
Kereki Judit hozzátette: komoly áttörést ért el a projekt azzal, hogy több mint 30 felsőoktatási intézményt sikerült bevonni a munkába. 88 módszertani anyagot, tananyagot dolgoztak ki és csaknem 12 ezer szakembert képeztek ki. A programban létrehozott úgynevezett komplex mozgó szolgáltatás segítségével pedig a hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek is könnyebben ellátásba kerülhetnek.
Sajtóközpont-TB
